Papsapka-kövek

A térképen a Csobánc Gyulakeszi felőli, délnyugati lejtőjén keressük ezt a különleges helyet, ahol a lapos tetejű kövek szinte összefüggő mezőt, azaz hétköznapi nevükön kőtengert alkotnak. A Káli-medence kőmezőit sokan ismerik és látogatják (pl. Szentbékkálla, Kővágóörs, Salföld), de a Csobánc oldalában lévőről kevesebben hallottak, pedig ez maradt meg a legjobb állapotban a Balaton-felvidéken.

A Papsapka-kövek nevüket jellegzetes formájukról kapták: az eredetileg egybefüggő kőzetfelszín évmilliók felszínalakító eróziós tevékenysége folytán feldarabolódott, azaz többé-kevésbé lapos felszínű, nagyobb darabokra töredezett. Ez úgy történt, hogy a hőmérséklet-ingadozás hatására az újra és újra kitáguló, majd összehúzódó, rideg sziklatest megrepedezett, a hasadékaiba befolyó, és ott megfagyó víz pedig tágította a hézagokat - így végül különálló tömbökké szabdalódott a kőtenger.

A hely különlegességét többek közt az adja, hogy társaival ellentétben nem nyílt területen, hanem az erdőben található, így a feketefenyők közt heverő, zöld mohával borított kövek mesebeli hangulatot teremtenek. Azért óvatosan fedezzük fel a „kőasztalt”: jó móka ugyan a köveken ugrándozni, de a széleken vigyázzunk, alattunk sokszor nagy a mélység! Egy ponton a fák közül kikukkantva a várrommal ékeskedő Csobánc is jól látszik.

Kőtengerek a Balaton körül

8–10 millió évvel ezelőtt ezt a területet a Pannon-tó borította, amelybe a nyugat felől beáramló folyók nagy mennyiségű kavicsot és homokot szállítottak; mígnem ez az üledék feltöltötte a mai medence területét. Az eredetileg könnyen pusztuló anyagot kovasavas oldatok cementálták össze, kemény kőzetté szilárdítva azt.

Az évmilliók alatt a puha homokos-kavicsos üledékek lepusztultak, míg az átkristályosodott kőzettömbök ellenállóbbak voltak az eróziós folyamatokkal szemben - így kerültek felszínre ezek a különleges testek, melyeket aztán elsősorban a hőingadozás és a fagyaprózódás formált át. A kőtengerek méretét és számát az elmúlt évszázadok alatt azonban nem csak az eróziós folyamatok alakították, hanem a kőbányászat és a helyi építkezések is.