Miskolci Deszkatemplom

A miskolciak egyik büszkesége a Tetemváron álló református fatemplom, amely a belvárostól nem messze, egy dombon, temető szélén található. A Petőfi tértől a különleges templomhoz feljutni székelykapun át lehet, amelyen felfedezhetjük a Szeghalmy Bálint által megálmodott épület átadásának évszámát is. Bár ezen 1938. áll, valójában a most látható épületet 1999-ben szentelték fel. Ennek oka, hogy 1997. december 4-re virradó éjjel egy elmeháborodott férfi felgyújtotta az 1938-ban épült templomot. A tragédia hírére azonban hatalmas összefogás és közadakozás indult, így a templom újra felépülhetett az eredeti tervek alapján.

A Deszkatemplom elődei

Már korábban is állt itt fából készült templom, az elsőről nem tudni, pontosan mikor építhették, de valamikor a 17. század első felében. Az viszont biztos, hogy 1698-ban már állt, ebből az évből származik ugyanis az első írásos említés újrazsindelyezése kapcsán. A Tetemvárra felhúzott egyszerű, téglalap alapú, sövény- vagy vízszintes deszkafalazatú templom kezdetben kizárólag ravatalozóhelyként funkcionált, csak később vált rendszeres istentiszteleti helyszínné. Mivel fából épült, az állapota gyorsabban romlott, mint egy kőből vagy téglából emelt templomé, ezért többször is javítani kellett, és amikor már annyira leromlott, újjáépítése is szükségessé vált.

A második, kibővített templom építését az állapotromláson kívül a miskolci református gyülekezet számának rohamos növekedése is indokolta, ezt végül 1724-ben adták át. Az új templomra Tarczali Sámuel prédikátor gyűjtötte össze a pénzt. A feljegyzések szerint 117 szál deszkát használtak fel az oldalfalak kiképzéséhez, a Deszkatemplom elnevezést pedig valószínűleg ettől kezdve használták. Mivel ezt is fából húzták fel, ez is többszöri javításra szorult, mígnem életveszélyessé vált. Ekkor lépett színre Miskolc egyik gazdag kereskedője, Bató István, aki a református gyülekezet tagja volt, és akinek neve összeforrt a Deszkatemplom további sorsával. Eszter nevű, korán elhunyt lánya emlékére megfogadta, hogy saját költségén felújíttatja a templomot, ami 1874-ben meg is történt. Végrendeletében biztosította a templom jövőjét is: alapot hozott létre, amelyben szép vagyont hagyott a későbbi, esetleges felújításokra. Úgy rendelkezett, hogyha az épület elpusztulna vagy leégne, akkor mindenképpen fából és deszkából építsék fel újra.

Erdély ihlette szentély

A templom újra leromlott, elkorhadt, így elhatározták, hogy lebontják, és újat építenek a helyére, természetesen fából, ahogy azt Bató István meghagyta. A templom egy tervpályázat eredményeként született újjá, amelynek nyertese az erdélyi származású Szeghalmy Bálint, Miskolc város akkori főépítésze volt. Igaz, ezt az elbírálók kezdetben nem tudták, ugyanis a győztes tervet Szeghalmy egy budapesti építész barátja neve alatt adta be. Az új templomot 1938. szeptember 19-én avatták fel, és ekkorra már fény derült a tervező valódi kilétére is. Szeghalmy Bálint tervével az erdélyi építészeti hagyományok és a székely motívumok előtt tisztelgett, amelyeknek nagy rajongója volt.

A gyönyörű, kívül-belül fával borított, zsindelytetős templomot szintén többször renoválták, majd az 1997-es tragikus tűzesetben teljesen elpusztult. Az újjáépítésnél igyekeztek a menthető épületrészeket beépíteni, és ezúttal arra is odafigyeltek, hogy a templom faanyaga sokkal tartósabb és tűzállóbb legyen, ezért UV-, gomba- és tűzvédelemmel látták el, a zsindely lécezése alá pedig horganyzott acéllemezt építettek be. A templom faanyagának 95%-a fenyő, a belső, látható részek vörösfenyőből, a többi borovi és lucfenyőből készült. A külső és belső falakon, valamint a bútorokon is megjelenő, szépen megmunkált, faragott díszítések erdélyi fafaragó mesterek munkái. A motívumok között rengeteg virágot, tulipánt és szívet láthatunk, de a keresztény szimbólumok sorában is találunk gyönyörű faragásokat: ilyen a kehely, a galamb, a hal, vagy a lángoló szív. A szószék tetején impozáns főnixmadár látható, e szobor Jószay Zsolt fafaragó munkája.

Mi az a Tetemvár?

Miskolc egyik, kezdetben Csontvárnak is hívott városrészét nevezik így, ahol a Deszkatemplom is áll. Az elnevezéseket a 17. században dúló pestisjárványok idején kaphatta. Az 1679. évi járványban annyian haltak meg, hogy nem volt elég hely és idő eltemetni a holtakat külön sírokba, emiatt rengetegen kerültek ide, az akkor még városon kívüli dombba, tömegsírokba hantolva. Főleg a kevésbé tehetősekkel jártak el így, de az istentiszteleti ceremóniát ők is megkapták.

Az épület látogatható istentiszteleti alkalmakon (vasárnaponként 10:00 órakor) vagy előzetes bejelentkezés alapján hétköznapokon 9:00 és 12:00 óra, valamint 13:00 és 16:00 óra között.

Belépőjegyek:

• Teljes árú: 500 Ft
• Nyugdíjas- és diákjegy: 300 Ft

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 202 márciusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!