Kohászati Múzeum (Felső-Hámor)

A múzeum bemutatja a vasgyártás folyamatát a vasércbányászattól egészen a vasmegmunkálás során keletkező tárgyak elkészítésig. A most látható kiállítást 1970-ben adták át, így mondhatjuk azt is, hogy ez a múzeum nemcsak a vas-és acélgyártás, de a „múzeumok múzeuma” is. Az itt látható makettek, diorámák, üvegképek, tárgymásolatok, működő modellek ugyanis messze vannak a mai, legmodernebb technikát használó, interaktív kiállításoktól, de pont ettől érdekesek, ugyanis megmutatják, hogy az 1960-as évek keretei között hogyan lehetett például mozgó múzeumi modelleket készíteni. Az első múzeumot egyébként a Lenin Kohászati Művek diósgyőr-vasgyári vendégházában rendezték be a múzeum alapító-igazgatójának, Korompai Győzőnek a vezetésével.

Múzeum a barokk kancelláriában

De mielőtt elmélyednénk a vaskohászat és az acélgyártás történetében és munkafázisaiban, vegyük egy kicsit szemügyre magát az épületet is. Merthogy az nemcsak figyelemreméltó látvány, de a története is érdekes.

A barokk stílusú épület 1778-79-ben épült, és a Fazola Henrik által alapított diósgyőri vasgyár hivatalháza volt. Innen irányították a diósgyőri vaskohászatot egészen 1870-ig, de raktárak és szolgálati lakások is voltak itt, ezért benne lakott például a gyárvezető és a helyettese. A kiegyezés után nagyarányú állami vasútfejlesztés kezdődött, amihez sok alapanyagra volt szükség, ezért kijelölték egy új állami vasmű helyét, és innen beköltöztettek mindent Diósgyőrbe. Az első kohászati kiállítás 1960-ban nyílt meg, ez a felsőhámori épület 1970 óta ad otthont a múzeumnak, és 1985 óta műemlék.

Ómassától Diósgyőrig

A tárlat természetesen Fazola Henrikkel, a hámori vasgyártás úttörőjével kezdődik, aki 1765-től létesített vashámorokat a Szinva és a Garadna völgyében. Láthatjuk például annak a növényi ornamentikával díszített kovácsoltvas kapunak a másolatát, amit Fazola Henrik készített az egri vármegyeházára Diósgyőrben. Fazola Henrik a mai Ómassán építette fel az első vaskohót, a hámorokat, a kovácsműhelyeket pedig itt, Hámorban.

A nyersvasgyártás történetét bemutató teremben messziről, egészen a 10-12. századból indulunk, és többek között olyan kuriózumokat láthatunk, mint az Imolán és Kőszegfalván feltárt buckakemencék. Részletesen megismerhetjük a nagyolvasztókban zajló gyártási folyamatok fázisait is, majd információkat kapunk az acélgyártási eljárásokról. Egy 1960-as években készült, ma is működő modell megmutatja például, hogyan működik egy vaskohó, miként csapolják a nyersvasat, de láthatjuk azt is, hogyan készült az acél a Martin-kemencében. Vasból készült tárgyak sorát is láthatjuk, a lovagok sodronyingjétől kezdve az öntöttvas kályhákon át a sínekig.

Az egyik teremben hatalmas kép van a falon: a festmény a millenniumi világkiállításra készült, és a diósgyőri kohászatot ábrázolja a 19. század végén. A gyár nemcsak hatalmas területet foglal el, de olyan, mint egy város a városban. A gyárépületek mellett ugyanis épült itt lakótelep is, ahol 20 utcában 1700 kis kertes ház sorakozott egymás mellett. A lakóknak a boltoktól kezdve az oktatási intézményeken át a mosodáig és közfürdőig mindenféle szolgáltatás rendelkezésére állt.

• Március 1-től április 22-ig szerdától szombatig 10:00-16:00
• Április 27-től október 31-ig csütörtöktől szombatig 10:00-16:00

• Felnőtt belépőjegy: 1000 Ft/fő
• Kedvezményes belépőjegy (nyugdíjas, diák): 500 Ft
• Csoportos felnőtt belépőjegy (legalább 10 fő együttes belépésre jogosító jegy): 600 Ft/fő
• Csoportos kedvezményes belépőjegy (10 főtől): 300 Ft/fő
• Családi jegy (2 felnőtt és 2 gyermek részére): 2000 Ft, minden további gyermek 250 Ft/fő

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2024 márciusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!