Nádasdy-kastély (Nádasdladány)

A nagy múltú nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy család sorban sokadik Ference (1842–1907) a róla szóló leírások alapján igazán színes egyéniségnek tűnik: ügyvédi oklevelet szerzett, szeretett külföldön utazgatni, szenvedélyes vadászként tartották számon, és a jachtokért is rajongott. Ha az összes címét fel kellene itt tüntetnünk, még rövidítésekkel együtt is legalább nyolc sort tölthetnénk meg. Ferenc nemcsak hogy a „cs. és kir. val. belső titkos tanácsosa”, de még a „kir. és orsz. legf. fegyelmi bíróság rendes tagja” és Komárom megye örökös főispánja is volt.

Ferenc 1868-ban elvette gróf Zichy Ilonát, néhány év múlva pedig a pár elhatározta, hogy a megörökölt családi vagyonból egy pompás, Tudor-stílusú kastélyt építtet. A részleteket a szerelmesek közösen álmodták meg. Ekkor azonban váratlan tragédia történt: Ilona elkapta a kolerát, és mindössze 24 évesen belehalt a betegségbe. Ferencre három gyermek maradt. Sosem nősült újra, kitartott felesége emléke mellett, olyannyira, hogy a kastélyt közös terveik alapján építtette meg, később a termeket feleségét ábrázoló festményekkel díszíttette, a női szalont pedig úgy rendezte be, mintha Ilona még élne, sőt, kesztyűje és kinyitott könyve ott hevert az asztalon. Ferenc még a Vatikánba is ellátogatott, hogy a pápától engedélyt kérjen: a birtokhoz tartozó templom oltárképének Szent Ilonája hadd viselhesse megboldogult felesége vonásait. A festményt Valentiny János, a család házi festője készítette el. Ilona egy felhőn áll, kezét szívére szorítva, mögötte kereszt, alatta pedig imádkozó családja, három gyermeke és özvegy férje.

A kastély építése persze hosszú évekig tartott. 1873-ban a Vértesalja c. székesfehérvári lap adta hírül: „egy monumentális épülettel ismét gazdagabb leend megyénk”, az alapkőletételre néhány hónap múlva került sor. Építésznek Linzbauer Istvánt kérte fel Nádasdy. 1876-ra maga a kastély már teljes egészében állt, a belső kialakítás és a berendezés – Hauszmann Alajos jóvoltából – az 1880-as évek elejére fejeződött be. Az 1889-ben íródott „zárkő letéti okmány” szerint a kastély és a melléképületek felépítése pontosan 554 797 forint 26 krajcárból valósult meg.

Az akkoriban újszerűnek, szokatlannak számító kastély látványa már első pillantásra megragadja a látogatót, hiszen – kivételesen most mégis szükség van néhány jelzőre – az épület impozáns, de mégsem hivalkodó, külső formavilága izgalmas, de nem giccses, némelyik belső tér pedig egyszerűen hatással van az emberre még ma is.

Még Drakula is járt itt

A kastélyban egymást követik az esküvői fotózások, az érdeklődő turistacsoportok, és a Múzeumok éjszakáján, illetve más rendezvényeken a kastély azon részeit is megnyitják a látogatók előtt, ahová egyszerű hétköznapokon nem lehet belépni.

Az sem véletlen, hogy az épület kedvelt forgatási helyszín: itt vették fel többek között az Underworld, illetve a Borgiák és a Drakula sorozat egyes jeleneteit. Több magyar film jeleneteiben is felismerhetjük a kastélyt, mint pl. a Hanussenben, ill. A gyertyák csonkig égnek címűben.

Ha valaki a korhű berendezési tárgyak miatt látogatna el a kastélyba, nem fog csalódni. Bár az eredeti bútorok egy része a II. világháború során elpusztult, a többit pedig eltulajdonították, részletes leírások és fotók tömkelege tanúskodik a termek egykori kinézetéről, így mostanra adományba kapott, letéttel kihelyezett, illetve vásárolt, a kornak és a kastély jellegének megfelelő bútorokkal, eszközökkel rendezték be újra az épületet. A 2018- 2021 között zajló felújítás részeként ráadásul sok eredeti festmény és műtárgy került vissza a kastélyba.

A felújítás óta immár az eddig nem látogatható helyiségek is megnyílnak, így az emeleti, privát szobák és az óratorony kilátója is.  A legimpozánsabb termek azonban kétségkívül az Ősök csarnoka, illetve a könyvtár.

Az elmélyülés színterei

Bár az ősgalériák létrehozása egy időben valóságos trend volt hazánkban is, mind közül a legszebb a Nádasdy-kastélyban található, restaurált állapotban. A terem eleve magasabb a többinél, a falak és a mennyezet vörösfenyő burkolata ünnepélyes hangulatot áraszt, amit csak tovább fokoznak a család egykori prominens tagjainak egész alakos portréi. 2021-ben túlnyomó részt már az eredeti, frissen restaurált, múzemokból visszakerült családi portrék sorakoznak a falakon. Ami elveszett, annak fekete-fehér mása lóg a falon, így különböztetve meg az eredetiektől.

A díszes kandalló világosszürke mészkőből készült, két oldalán vörösmárvány oszlopok, tűztere színes csempékkel kirakva. Felül a család címere látható, rajta a náddal benőtt vízből felszállni készülő kacsa. A legenda szerint IV. Béla a tatárok elől a nádasba menekült, rejtekhelyét csak a Nádasdyak ismerték, és ők etették a királyt vadkacsával - innen a címer képe. Egykor hat kovácsoltvas csillár volt az épületben, mára már csak az a kettő maradt, amelyek itt függenek. Elvinni nehéz lett volna őket, hiszen nem férnek ki az ajtón, és a tekintélyes méretű tárgyak súlya darabonként 2 mázsa.

A korabeli fényképek arról tanúskodnak, hogy a terem vagy teljesen üresen állt, vagy pedig hosszanti irányban egymásnak háttal álló székek sorakoztak benne. Itt ülték meg a születési, halálozási évfordulókat, keresztelőket – az ősök színe előtt.

A másik szépen restaurált terem a könyvtár, ahol szintén vörösfenyő burkolatban gyönyörködhetünk, de van félig rejtett csigalépcső, több csavart oszlop és galéria is – a terem minden könyvmoly álma. A Nádasdyak ülönös gondot fordítottak a katalogizálásra, és a szekrények tetején kidolgozott felirat jelezte az adott témakört: szépirodalom, világtörténelem, földrajz és így tovább. Egykor 25 234 kötetet számlált a Nádasdyak könyvtára; ez a II. világháborúban szinte teljesen megsemmisült, csupán mintegy 1500 kötet maradt fenn. Ezek a felújításkor részben az Országos Széchényi Könyvtárból, részben a keszthelyi Festetics-kastélyból kerültek vissza.

Fent és lent

Az alagsor, ahol a kiállítás részeként a falra vetített animációkon a Nádasdy-család prominens tagjaival ismerkedhetünk meg, egykor fontos szerepet töltött be a kastély életében. Itt voltak a kiszolgálóhelyiségek, a kazán, a háziszolga és az inas szobája. A konyha alatt ezüstkamra állt, egyik terme pedig irattárként funkcionált. A kastély modernségét tükrözi, hogy az alsó szintet föld alatti folyosó kötötte össze a külön épületben található kulcsárházzal, ahol a konyha, a mosókonyha és a raktár helyezkedett el. Az alagúton keresztül a meleg étel, a tiszta ruha és a fűtőanyag az e célt szolgáló kiépített sínpáron, kocsin érkezett. Így sem a szagok, sem a zajok nem zavarták a kastély lakóit. Kényelmük érdekében beszélőcső-hálózatot is létrehoztak, amin keresztül leszólhattak a felső szintekről a személyzetnek. Az alagsorból egészen a padlástérig fel lehet jutni a melléklépcsőkön, ezeket használta a személyzet is – bár a gróf engedélyezte a cselédeknek, hogy a főbejáratot és az ott található lépcsősort vegyék igénybe, ők ezt tiszteletből nem tették meg.

Az interaktív kiállításon egyénileg is végig lehet menni, a bejárást a termekben elhelyezett rövid feliratok, ismertetők, illetve a felnőttek és a gyermekek részére készült, tableten olvasható, illetve a látogató saját készülékére letölthető "visual guide"-ok teszik lehetővé. 

Nyári nyitvatartás (április 1. - október 31.):

• kedd – vasárnap: 10:00 – 18:00

Téli nyitvatartás (novermber 1. - március 31.):

• kedd – vasárnap: 10:00 – 17:00

A park hétfő és zártkörű rendezvények kivételével, 08:00 -20:00 között látogatható .

• Felnőtt jegy (kastély és park): 4000 Ft
• Kedvezményes jegy: 2000 Ft
  • 6-26 év közötti fiatal
  • 62. életévét betöltött látogató
  • minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő     
• Családi jegy: 8000 Ft
  • 2 felnőtt + 2 gyermek 18 éves korig     
• Visual Guide eszköz bérlése: 1 000 Ft/db 
• Parkjegy: 1000 Ft

Bővebb jegyinformációk ezen az oldalon.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 októberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!