Baglyas-hegy

Panoráma

A Bakony peremén Csór vagy Várpalota irányából már távolról is könnyen kiszúrható a Baglyas-hegy fátlan púpja, aminek a tetején egy antennatorony trónol. A csúcsra kaptatva teljes körpanoráma lesz a jutalmunk az igencsak változatos tájra. Déli irányba fordulva a leglaposabb térszín bontakozik ki: a Mezőföld hosszan elnyúló síkja, amit Székesfehérvár háztetői és lakótelepei dekorálnak színesre. A lábunk alatt délkelet felé a Sárréti Tájvédelmi Körzet mocsaras, tavakkal foltozott területe húzódik, délnyugatra pedig a mára bezárt inotai alumíniumkohó és erőmű épületei látszanak. Ugyanebben az irányban egy kicsit messzebb a pétfürdői vegyipari üzem kéményei eregetik a füstöt a levegőbe; a közelükben rápillanthatunk a Sárrét peremén sorakozó tórendszerre is. Ha igazán tiszta az idő, a Balaton víztükre is megcsillan a messzeségben.

A másik irányba fordulva a Bakony hullámai mögött a Vértes egy részét látjuk a Móri-árok túlfelén. Nyugat felé a Fajdas és a Bér-hegy emelkedik, mögöttük az Eplény feletti vonulatok húzódnak, északon pedig a Tési-fennsíkon vezethetjük végig a tekintetünket.

A hegyet kettévágja a megyehatár: északi része Fejér, a déli pedig Veszprém megyéhez tartozik.

Növényvilág

A hófehér dolomitsziklákkal dekorált hegyoldal a gyakoribb erdőtársulások (gyertyánosok, tölgyesek) mellett ritkább, érdekesebb növényvilágot is rejt. Azon a területen, ahol a dolomit felszínén az erózió miatt csak leheletvékony a talajréteg, ráadásul erős a kitettség a napfénynek és szélnek, extrán szárazságkedvelő, sokszínű, gazag flórájú dolomitsziklagyep alakult ki.

Reliktumként a magyar gurgolyával, a sziklai ternyével és a hegyi gamandorral is találkozhatunk a hegyen. Ezek olyan növényfajok, amelyek még a jégkorszakok közötti felmelegedések időszakában éltek optimális körülmények között, de napjainkra is megmaradtak foltokban egy-egy területen. Érdemes a sziklák repedéseibe is bepillantani, ahol a gömbös és sárga kövirózsák virítanak. A füves, nyílt területeket tavasszal apró nőszirom, ezüstvirág, legény-, leány- és feketéllő kökörcsin díszíti, majd a nyári időszaktól az árvalányhajjal és a borzas szulákkal is bővül a paletta.

Kitaibel Pál 1799-es tanulmányútja során a Baglyas-hegyet is útba ejtve szelte át a hegységet, így az ő nevéhez kapcsolhatjuk a Bakony flórájának tudományos szintű tanulmányozását.

Katonadolog

A Baglyas-hegy tetején (az antennatorony kerítése mellett) egy kopjafát találunk, amit 1991-ben állítottak a szovjet hadsereg kivonulásának emlékére. Az ezt megörökítő magyar szabadság napján, június utolsó szombatján minden évben túrával egybekötött megemlékezést tartanak a hegycsúcson a történelem eme meghatározó pillanatáról. A kopjafa nem véletlenül került pont erre a helyre: az egykori katonai területet innen remekül be lehetett látni, így reprezentatív megfigyelőhelyként szolgált a vezérkar, az államfők és a kiemelt vendégek számára, hogy innen szemléljék a rendszeres hadgyakorlatok csapatmozgásait.

A hegytetőn sétálva más katonai emlékekre is bukkanhatunk a Baglyas-hegyen: a fedezékek és megfigyelőállások maradványai arról árulkodnak, hogy a környezetéből kiemelkedő, a területre teljes rálátást nyitó hegy már régebben is fontos stratégiai pontként funkcionált.

Habár nem látható, a talpunk alatt a dolomitsziklákba faragott üregrendszer húzódik. A Baglyas-hegy gyomrában az 1950-es évek első felében (pontos adatot nem tudunk a keletkezéséről) egy polgárvédelmi bunkert alakítottak ki. A hivatalos álláspont szerint a közeli erőmű dolgozóinak hidegháborús óvóhelyeként hozták létre, ám ez csak apropó volt, mert igazából szovjet híradóközpont üzemelt benne. A rendszerváltást követően egy ideig a Magyar Honvédség használta a hosszan kígyózó folyosókat és óriási termeket a föld mélyében. Az egyébként jelentéktelennek tűnő, eldugott bejáratot mára befalazták, az apró résen csak a bunkerbe költöző denevérek tudnak ki-be járkálni.

A bunkert is magába foglaló terület ma a várpalotai lő- és gyakorlótérhez tartozik, ami az MH Bakony Harckiképző Központ része. Jelenleg ez Közép-Európa legnagyobb szárazföldi katonai kiképzőtere, amit 1905-ben hoztak létre. Napjainkban nagyjából 250 négyzetkilométernyi területet foglal magában Iszkaszentgyörgytől egészen Herendig. Amióta a Várpalotához közeli térség a Natura 2000 európai ökológiai hálózat részévé vált, azóta a honvédség környezettudatosan használja a tájat.

Ne lepődjünk meg, ha a környéken túrázva fegyverropogást vagy robbanást hallunk, mert ilyenkor a Magyar Honvédség alakulatai gyakorolják itt az éleslövészetet az éves kiképzőtáblának megfelelően. A szigorú protokollt követő gyakorlatok során lezárják a veszélyesnek ítélt területet, ezért ha errefelé túrázunk, a korlátozások időpontjairól érdemes előre tájékozódni.

Opening hours

Egész évben szabadon látogatható, de katonai gyakorlatok idején a hegy turistaútjait lezárják. Erről mindig tájékozódjunk előre az aktuális várpalotai lőtérértesítőben!

Price:

Ingyenes