A Pilis délre kinyúló kőorrának sziklafalában, szemérmes hegyi rejtekként bújik meg a tölgyerdőbe burkolózó barlangi üreg. Az egykor Orosdy-kőfülkeként ismert barlang a 20. század elején az aljzatából feltárt jégkorszaki ősember- és ősállatleletek miatt vált ismerté. Tágas szoba méretű, egyterű csarnoka úgy oltalmaz az időjárás szélsőségei elől, akár a jégkorszaki rénszarvasvadászokat évezredekkel ezelőtt.
A Pilis délkeleti oldalában húzódó falsáv közepén tágas bejárattal nyílik az egyterű, belül kiboltozódó kőfülke. A bejáraton és a tetején felszakadt nyíláson át természetes fény tölti meg világossággal a 14 méter magas kőkupolát. Falán cseppkőbekérgezés látható, de legjellemzőbbek az üstszerű oldásformák, amik a barlang hévizes eredetére emlékeztetnek.
Az üreg ugyanis feltehetően egy nagyobb barlangrendszer része lehetett, csakúgy, mint a hegy túloldalán 11 kilométer hosszan feltárt Ariadné-barlangrendszer különböző ágai. A Pilis kiemelkedésekor a kőzettömb elhasadt, és meredek, sziklás oldalakkal emelkedett ki környezetéből. Az erózió egyre mélyebbre hámozta a sziklafelszínt, aminek hatására napvilágra került az addig eltemetve szunnyadó, inaktívvá vált üreg. A természetes menedéket főként állatok, de a jégkorszak vadászó embercsoportjai is használták. Az üledék feltárását a budapesti természetjárás úttörője, Bekey Imre Gábor javasolta: 1912-től Kadić Ottokár vezetésével 3 méteres mélységig tárták fel az üledéket. A számos madárcsont mellett az emberi jelenlét nyoma is szembetűnő volt: tűzhelyeket és kőeszközöket ástak ki. Pattintott nyílhegyek, lándzsahegyek, barlangi medve szemfogából készített vágó- és kaparóeszközök kerültek innen elő, ezeket pedig a bükki kultúrához sorolták. Nagyrészt mára már kihalt állatok csontjait találták itt meg, például barlangi medvéét és barlangi oroszlánét, de szarvasfélék és mai sarkköri állatok egykor itt élt egyedeinek maradványaira is rábukkantak.
A barlang bejáratától nyíló kilátást erősen korlátozza a környező tölgyerdő, de a szikla tetejéről a lombkorona felett kilátni az alant terülő Pilisszentkereszt házaira, a Pilis- és a Visegrádi-hegység keleti szegélyére. A barlang melletti falon egykor sziklamászó utak vezettek a magasba, de a nemzeti park a természeti értékekre hivatkozva betiltotta a sporttevékenységet. A sziklákon sok védett és fokozottan védett növény él, elég ha a rendkívül ritka, de a Pilis sziklás letörésein tömött, fehér virágaival pompázó Szent István-szegfűre gondolunk.
Opening times
| Monday | 00:00–24:00 |
| Tuesday | 00:00–24:00 |
| Wednesday | 00:00–24:00 |
| Thursday | 00:00–24:00 |
| Friday | 00:00–24:00 |
| Saturday | 00:00–24:00 |
| Sunday | 00:00–24:00 |
Egész évben szabadon látogatható.
Price:
Ingyenes
Public transport
- A Pilisszántó, autóbusz-forduló a legközelebbi megálló.
- A Pilisszentkereszt, autóbusz-fordulóig is utazhatunk busszal.
Get Timetable to destination
Directions
- Pilisszántóról a Pilisszentkeresztre vezető úton indulunk el, majd röviden a P jelzésre váltva nyugatnak tartunk, végül a PΩ jelzésen érük a barlanghoz (1 km, 126 m szintemelkedés).
- Pilisszentkeresztről a P jelzésen indulunk el, amiről az erdőszéli elágazásnál jobbra térünk a Z jelzésre. Erről méterekkel előrébb máris balra, a Z● jelzésre fordulunk, amiről később ismét balra, ezúttal már a ZΩ jelzésre térünk, ami a barlanghoz vezet (1,9 km, 110 m szintemelkedés).
Parking
- Pilisszántó felső végében, a Sziklaszínház parkolóban parkolhatunk legközelebb a barlanghoz.
- A pilisszentkereszti temetőnél is parkolhatunk.
Coordinates
Recommendations nearby
From many points around Budapest, a large, flat ridge mountain block rises prominently above its surroundings. Pilis-tető is an independent little ...
From many points around Budapest, a large, flat ridge mountain block rises prominently above its surroundings. Pilis-tető is an independent little ...

User Questions