Ciszterci kolostorrom (Pilisszentkereszt)

A Pilisszentkereszt határában álló, 13. század elején, román stílusban épült cisztercita kolostor és apátság egykori impozáns épületegyütteséből sajnos csak nagyon kevés maradt fenn, az elmúlt nyolcszáz év viszontagságai nem múltak el nyomtalanul. A templom pilléreinek maradványait egy-egy, erdei házikóra emlékeztető fatető védi, így első látásra nem is gondolnánk, hogy azok egy kultúr-, vallás- és politikatörténeti jelentőségű, építészetileg is kiemelkedő műemlékünket rejtik.

Királyi alapítás

A területet, amelyen egy faluval körbevett királyi vadászkastély állt, III. Béla király 1184-ben adományozta a ciszterci rendnek, hogy ott kolostort építhessenek. A francia alapítású római katolikus szerzetesrend már néhány évtizeddel korábban, 1142-ben megtelepedett Magyarországon. A rend nagy támogatója volt III. Béla, ami részben annak is köszönhető, hogy első felesége francia származású, második felesége pedig egyenesen a francia király lánya volt.

A korábbi és az általa alapított ciszterci apátságoknak széles kiváltságokat biztosított. A pilisi kolostorhoz az anyakolostorból, az 1136-ban alapított francia Acey-i apátságból hozatott szerzeteseket és mesterembereket egyaránt, mivel annak pontos másaként tervezték felépíteni a pilisi filiálét. Míg ez utóbbiból fájóan kevés maradt fenn, a francia apátság a mai napig áll, és megtekinthető (Abbaye Notre-Dame d'Acey).

A korabeli királyi székhelyhez, Esztergomhoz közel épült apátságnak fontos szerepet szántak III. Béla király és utódai is, és ez meg látszódott az épületen: a közeli forrás vizét kőből épült vízvezeték szállította, díszes pillérek tartották a templomhajó boltíveit, és olyan, nyolcszögű kútház épült a kerengő mellé, amihez hasonlót csak a korabeli nyugat-európai ciszterci kolostorokban lehetett látni.

A templom építése 1225 körül fejeződött be, Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A 60 méter hosszú, háromhajós építmény az egyenes záródású szentélyen kívül a kereszthajóból nyíló két-két mellékszentéllyel is rendelkezett. A templomhoz dél felől kapcsolódó monostor és a kerengő a templommal párhuzamosan épült.

Drámai helyszín

A kolostor politikai szerepének fontosságát jelzi, hogy III. Béla fia, Imre király itt tette letétbe a keresztes háborúra szánt pénzt. Leghíresebb története azonban III. Béla másik fiához, II. András királyhoz (Endre) köthető, akinek Pilisben meggyilkolt feleségét, Gertrudis királynét itt temették el 1213-ban. A tragikus történetet Katona József dolgozta fel Bánk bán című drámájában. A királynő márvány hatású, gerecsei vörös mészkőből készült díszes szarkofágjának maradványai ma a Nemzeti Galéria gyűjteményében találhatóak.

A tatárjárás után a királyi székhely Budára költözött, és bár a tatárok által felégetett apátságot IV. Béla még újjáépítette, szerepe sokat csökkent az évek során. 1526-ban a törökök is lerombolták a kolostort, a szerzetesek pedig elmenekültek.

Rendi vita

A 18. században a Pilisbe visszatérő pálosok úgy tartották, hogy ezek a magyar alapítású szerzetesrend első központjának, a Boldog Özséb által alapított Szentkereszt pálos monostornak a romjai. Ezért közelébe német és szlovák telepesekkel falut alapítottak, így kapta nevét Pilisszentkereszt.

A ciszterciták azonban szintén meg voltak győződve arról, hogy ez az ő középkori apátságuk maradványa, így hosszas per kezdődött a két szerzetesrend között, aminek csak a rendek 1782-es eltörlése vetett véget. Később bebizonyosodott, hogy valóban a ciszteri rend apátsága állt itt, míg a pálos rend első kolostorának maradványai a közeli Klastrompusztán találhatóak.

1913-ban kezdték meg a romok feltárását, a teljes feltárásra a ’70-es években került sor, de addigra az évszázadok során a köveket elhordták – ezek egy részét a helyi római katolikus plébánia kertjében helyezték el, ahol előzetes bejelentkezés után megtekinthetőek.

A helyszínen csak a földben lévő alapok, illetve a templomhajót tartó kötegpillérek darabjai maradtak. A középkori, román stílusú templomépítészet eme pompás darabjaiból következtethetünk az épület méreteire, ami 13. századi mércével monumentálisnak mondható.

Opening hours

Egész évben szabadon látogatható.

A plébániában előzetes bejelentkezés szükséges!

Price: