Gombos-hegyi pincesor (Hercegkút)

Akácfák adnak hűsítő árnyékot a Gombos-hegy oldalában egymás fölött három sorba rendezett, háromszög-oromzatú, közel nyolcvan pincének, a népi építészet remekeinek, amelyeket az elmúlt kétszáz évben vájtak a riolittufába. A föld alatti világ egyidős a Rákóczi-szabadságharc után, 1748-49-ben a Feketeerdő területéről a Duna mentén gyalog és szekereken érkező német telepesek által benépesített Hercegkúttal: egykor a házakkal együtt adták-vették a pincéket, hogy leginkább krumplit, zöldséget tároljanak bennük. És természetesen a Kőporoson, Gomboshegyen és Pogánykúton termelt bort is, bár azt csak annyit, amennyi fedezte a családok éves szükségletét.

A gombos-hegyi pincék egy része már az 1782 és 1785 között készült 1. katonai felmérés térképén is szerepel a betelepítést intéző helyi földesúr után akkor Trautson (később Trauczonfalva) néven ismert falu határában. A járatok jellemzően 10-40 méterre nyúlnak be a hegy gyomrába, és egy- vagy kétágúak, jóllehet, akadnak közöttük háromágúak is. Kb. 12 °C-os hőmérsékletük és 96 százalékos páratartalmuk révén kiválóan alkalmasak a híres tokaj-hegyaljai borok érlelésére; a macskakővel borított, szépen rendben tartott utcácskákon sétálva jó eséllyel nyitva is találunk egyet-egyet, ahol megkóstolhatjuk a helyben készült nedűket. Ha a borosgazda engedi, mindenképpen érdemes lemerészkednünk a sötétbe, mert a szűk lépcsők némelyike meglepően tágas, több teremből álló labirintusba vezet, és mindent áthat a tokaji jellegzetes illata.

Utána behúzódhatunk a pincesor déli csücskében kialakított, padokkal-asztalokkal felszerelt, fedett pihenőbe, vagy felkapaszkodhatunk a Gombos-hegy tetején álló, kilátóként is működő Feltámadás kápolnához, hogy a jó levegőn felfrissülve gyönyörködjünk a Bodrogköz és a zempléni csúcsok panorámájában. A község házain túl felfedezhetjük a szomszédos pincesor, a kőporosi fehérlő homlokzatait is.

A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj magterületének részeként 2002-ben azt és a gombos-hegyit is felvették az UNESCO világörökségi listájára. Az értékes műemlékek azonban 2010 tavaszán veszélybe kerültek, amikor mindössze pár nap alatt az éves csapadékmennyiség másfélszerese zúdult a környékre, és ettől a járatok jelentős része megrongálódott vagy be is szakadt. A károkat végül helyi összefogással sikerült elhárítani, így a csinos építmények ma ismét rendezett látványt nyújtanak – a munkálatok előzményeként még 3D-s felmérés is készült a föld alatti, szövevényes járatokról. A két pincesor összesen több mint 160 pincéjének jelenleg csak egy része van tényleges használatban, de az oromzata mindegyiknek szép állapotú.

Egész évben szabadon látogatható, de arra nincs garancia, hogy mindig nyitva találunk egy pincét.

Ingyenes