Magyar-Török Barátság Park

A hivatalosan Csertő község külterületén található emlékpark 1994-ben, I. (Nagy) Szulejmán szultán születésének 500. évfordulóján török kezdeményezésre és török forrásokból jött létre. A helyszín kiválasztása nem véletlen: az 1520-tól kezdve 46 éven át regnáló szultán a szigetvári csata közben hunyt el, egyikeként annak a két, Oszmán-dinasztiából származó uralkodónak, akik nem Törökországban hunytak el.

Szulejmán a trónra kerülését követően az oszmán hadigépezet lendülete és az oszmán állam belső, részben a folyamatos hódításokra épülő logikája diktálta iramban vezette hadjáratait keleti irányban éppúgy, mint a Mediterráneumban és a kontinens Balkántól északra fekvő részén, azaz Magyarországon. Számos, a magyar történelemben sorsfordítónak tartott évszám, csata, esemény köthető Szulejmán uralkodásához: Nándorfehérvár 1521-es ostroma és eleste, a mohácsi csata 1526-ban, vagy éppen Buda bevétele, és ezzel az ország három részre szakadása 1541-ben ugyanúgy, mint Szigetvár 1566-os ostroma, amikor is az idős szultán Habsburg Miksa ellen vezetett hadjáratot Magyarország területén.

Ellenfele a mindkét hadvezér számára végzetes csatában Zrínyi Miklós (horvátul: Nikola Šubić Zrinski) volt. Mint a horvát név is mutatja, a magyar történelemben többször is feltűnő Zrínyi család eredetileg Horvátországból származott, Nagy Lajostól kapták Zrinj várát. Apja a mohácsi csatát követően a Habsburgok (I. Ferdinánd) oldalára állt, így a fiú is több csatában tüntette ki magát, cserébe előbb horvát báni címet kapott, majd Ferdinánd 1546-ban az egész Muraközt neki ajándékozta.

1561-ben mondott le a horvát báni címről, és lett saját kérésére Szigetvár kapitánya. A várat a lehetőségekhez mérten megerősítette, így érte 1566-ban a török támadás. Az ostrom egy hónapig tartott (előbb az újváros esett el, majd az óváros is tarthatatlanná vált, így a maroknyi védő a várba szorult vissza), török oldalon 25 000, magyar oldalon több mint kétezer áldozatot követelve.

A szultán szeptember 6-án hunyt el az egyes feltételezések szerint a mai emlékpark helyén állt fővezéri sátorban, azonban halálhírét csak jóval később közölték az ostromló sereggel. Zrínyi Miklós – látva a reménytelen helyzetet – szeptember 8-án néhány száz katonája élén kitört a várból (három katona kivételével mindenki a harcmezőn maradt), ezzel ért véget Szigetvár 1566. évi ostroma. A szultán testét Isztambulba szállították, belső szerveit azonban a közelben, a turbéki türbében temették el, amelynek helyét – a körülötte állt török várossal egyetemben – a 2010-es évek első felében azonosították az emlékparktól nem messze található szőlőhegyen.

Az emlékparkban ma a két hadvezér életét bemutató tablók mellett elsősorban a török-magyar kulturális, gazdasági, diplomáciai kapcsolatok fejlődésére helyezik a hangsúlyt a tájékoztató táblák – szigorúan a hódoltságot követő időszakra fókuszálva. A szépen rendben tartott, gondozott területen egy jelképes türbe is található, az oszmán-török történelem egyik legnagyobb uralkodójára emlékezve.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes