Zrínyi-vár

Látogatásunkat kezdhetjük azzal, hogy felkapaszkodunk a gyilokjáróra, amely teljesen körbevezet a terület határán. Innen jól rálátunk a vár összes épületére, a kastélyba épített dzsámira a minaret maradványaival, a kazamatákra, a 15. századi vár falainak körvonalaira, illetve az udvaron elhelyezett szobrokra is. A terület egyben arborétum is, ahol rózsakertet is létesítettek. 

A látogatóközpont, az Andrássyak nyári lakja és a dzsámi

Szigetvár központi szerepet töltött be a török hódoltság idején. A néhány éve épült látogatóközpont kiállításán ebből a korból találunk leleteket, például fegyvereket és egy mellvértet, amely Zrínyi kirohanásának helyéről származik. A kastélynak is nevezett épületbe belépve folytatódik a hagyományos tárlatanyag szintén korabeli használati tárgyakkal, fegyverekkel, festményekkel, illusztrációkkal, török bútorokkal.

Érdekesség, hogy az épület belsejéből alaposan szemügyre lehet venni a dzsámi egykori külső falát, ehhez építették hozzá ugyanis az Andrássyak a jelenleg múzeumnak helyet adó nyári lakot az 1930-as években. Tornya egykor háromszor magasabb volt, mint most, és minaretként funkcionált. A 18. században villám csaphatott bele, így jó része leomlott.

A dzsámiba külön is be lehet menni. Folyosóján szintén megtekinthető egy kiállítás, mely bemutatja a Szigetvár melletti szőlőhegyen több mint tíz éve folyó ásatásokat. Ezen a helyen temették el ugyanis ideiglenesen I. Szulejmán szultánt az ostrom után, mielőtt Isztambulba vitték volna, ahol végső nyughelyére került. Tavaly nyáron étkészlet, arany- és ezüstpénzek, ékszerek is előkerültek a helyszínről. 

Megállítani Szulejmánt

Ezt a címet kapta a kazamatákban berendezett, úgynevezett élményalapú tárlat, amely tele van ötletes interaktív elemekkel.

Ehhez a kiállításhoz tulajdonképpen még vezetés sem szükséges, mert rengeteg hanganyag és érintőképes tájékoztató áll rendelkezésre. Maketteken, fejhallgatók segítségével lehet nyomon követni például az 1566-os ostrom fázisait, ahol a magyar és oszmán sereget több mint tízezer apró, kézzel festett figura segítségével jelenítik meg. Egy másik teremben egy Z66-os Ikarus buszra felszállva az ablakokon „keresztül” leshetünk rá arra, milyen volt Szigetvár az elmúlt évszázadokban. Érdekes az az ötlet is, hogy a Szigeti veszedelem „szuperhőseit” az ókori eposzok alakjaival vagy éppen Marvel-szereplőkkel állították párhuzamba.

A szigetvári ostrom

Szigetvár területe már az ókorban is lakott volt. Sokáig szigetekkel szabdalt mocsár húzódott itt, így a helyszín ideális búvóhelynek bizonyult, és észszerűnek tűnt várat építeni rá. Az első épületet a 15. században húzták fel, a 16. században erődrendszert hoztak létre a területen. 1556-ban megtörtént az első török ostrom, melyet Horváth Stancsics Márk várkapitány serege visszavert. 

A várhoz fűződő legjelentősebb esemény az 1566-os támadás, amikor Zrínyi Miklós mindössze 2500 fős csapatával egy hónapig tartotta az épületet Szulejmán szultán ötvenezres seregével szemben. Amikor már biztos volt, hogy minden odaveszett, az életben maradt 300 magyar ember kirohant a várból, és a sortűzben azonnal hősi halált halt. A sors iróniája, hogy addigra Szulejmán meghalt, már a győzelmet sem érte meg. 

A törökök 1689-ben hagyták el Szigetvárat, ekkor a vár további erősítésére volt szükség. Az 1700-as években épült meg a kazamatasor, a jelenlegi kapubejáró és az óratorony. Az épületet a Rákóczi-szabadságharc idején kétszer is megostromolták a császári csapatok, de mind a kétszer vereséget szenvedtek. Ezután hadászati jelentősége csökkent. 1769-ben a Festetics családhoz került a birtok. A kazamatákban fegyver- és lőporraktár, tiszti és legénységi szállás, istálló, kovácsműhely kapott helyet. Mivel ekkorra továbbfejlődött az ostromtechnika, boltíves, vastag falakat húztak fel, hogy egy esetleges ágyúzás esetén is védelmet nyújtson az épület. A 20. század elején a terület gróf Andrássy Mihályé lett.

A 20. században az épületegyüttes néhányszor átesett állagmegóváson, de felújítani csak 2012-ben kezdték el. Négy év alatt rendbehozták statikailag, körbejárhatóvá tették a várfalat, és felépítették a fogadóépületet. 2016-tól a vár területe nemzeti emlékhely, 2023-ban pedig az Év Emlékhelye lett.

Október 1-től április 30-ig:

• Hétfőnként zárva
• Keddtől vasárnapig: 9:00 - 16:00

Május 1-től szeptember 30-ig:

• Mindennap: 9:00 - 18:00

• Felnőtt: 4000 Ft
• Felnőtt sétálójegy (csak az udvar megtekintésére jogosít): 1400 Ft
• Diák- és nyugdíjas: 3300 Ft
• Diák- és nyugdíjas sétálójegy (csak az udvar megtekintésére jogosít): 1100 Ft
• Családi (2 felnőtt és legfeljebb 3, 14 év alatti gyerek): 8000 Ft
• Családi sétálójegy (csak az udvar megtekintésére jogosít): 2700 Ft
• 6 éves kor alatt ingyenes

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2026 szeptemberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!