Fővárosi Állat- és Növénykert

A mai értelemben vett állatkertek sorában a Bécs melletti Schönbrunn nyílt meg elsőként 1752-ben. Ehhez képest bő száz évvel később, 1866-ban nyílt meg a budapesti, a nagyvárosok közt harmincadikként, az országban pedig elsőként. Pest város a Városerdő (ma Városliget) észak-nyugati részén jelölt ki hozzávetőlegesen 18 hektár területet az intézmény számára.

Az intézmény első igazgatója Xántus János, a kalandos életű etnográfus volt, aki az 1848-49-es szabadságharcban való aktív részvétele után Amerikában töltött egy bő évtizedet. Itt alapozta meg növény- és állatgyűjteményét, melyet a Nemzeti Múzeumnak adományozott. Hazatérve - külföldi tapasztalatai alapján - indítványozta egy budapesti állatkert létrehozását, így nem csak első igazgatója, de tulajdonképpeni ötletgazdája is az intézménynek.

Az álltakert ötlete annyira népszerű volt a lakosok körében, hogy sokan érezték kötelességüknek, hogy állatokat ajándékozzanak a születő intézménynek. Maga az uralkodó, Ferenc József is küldött ritka állatokat a schönbrunni gyűjteményből. Az állatállományt persze vásárlással is gyarapították, több európai állatkerttől és állatkereskedőtől vagy az éppen csődbe ment bécsi állatkerttől sikerült több érdekes állatot beszerezni. A hivatalos megnyitóra a közönség csaknem ötszáz különféle állatot láthatott a kertben.

A parkosítási terveket Petz Ármin városi főkertész készítette, aki a nemzeti összefogás jegyében ingyen és bérmentve álmodta meg és alakította ki az állatkert parkrészeit. Szintén önkéntes munkában vett részt a Nagy-tó és a tavat tápláló kút tervezésében Reitter Ferenc csatornázási mérnök. 

Az alapító Állatkerti Részvénytársulat 1871-ben Állat- és Növényhonosító Társasággá alakult át. Ebben az időben az állatokról a növényekre is kiterjedő figyelem jórészt Marc Ferenc császári és királyi udvari főkertész az egzóta növények honosítása terén elért kiemelkedő eredményeinek volt köszönhető, amelyek közül a szója külön említést érdemel.

Az állatkert alapításának tízedik évfordulójára készült el az Oroszlánház, amelyet a kor neves építésze, Hauszmann Alajos tervezett. Ugyancsak a jubileum alkalmából vásároltak struccokat és amerikai bölényeket, és ekkor került Budapestre az első elefánt is Afrikából.

Az 1890-es években már időszerűvé vált az állatgyűjtemény megújítása. Ekkor vásárolták többek közt Jónást, az első vízilovat, valamint olyan különleges állatokat, mint az orrszarvú, a csimpánz és az orangután, az oroszlánfóka, teve és a medvék számos faja. Az ezredforduló környékére az állatállomány mintegy kétezer egyedet számlált.

Az új koncepció szerint az állatkert a rendszertani alapú bemutatást tűzte ki célul, azaz rokonság szerint csoportosítva mutatták be az állatokat. Az állatkerttel párhuzamosan a növénykertet is tudatosan tervezték, ügyeltek arra, hogy az idős, terebélyes fákat lehetőleg megkíméljék.

Az Állatkert a múlt század első éveire a csőd szélére sodródott. 1907-ben a Főváros megvásárolta az intézményt, amelyet Lendl Adolf igazgató vezetésével 1908-12 között szinte teljesen újjáépített. Ekkor emelték a műsziklákat (Nagy- és Kisszikla), valamint a híres szecessziós épületegyüttest. Szintén ebben az időszakban létesült a Pálmaház, amely ma is Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb növényháza. Népszerű volt a Kissziklába rejtett Barlang mozi, és a modern Akvárium is. A parkot az átépítés során valóságos arborétummá alakították át. Az immáron Székesfővárosi Állat- és Növénykert 1912-ben tárta ki újra kapuit.

A II. világháborút megelőző időszakot Nádler Herbert főigazgatói tevékenysége fémjelezte, az ő korszerű szemlélete alapozta meg az Állatkert nemzetközi tekintélyét, hírnevét, rangját. A háborúban az Állatkert súlyos károkat szenvedett, több épület is romba dőlt, és az állatok túlnyomó része nem élte túl ezeket az éveket. Érdekesség, hogy a Japánkert a romokból összehordott dombon létesült az 1960-as években, éppen úgy, ahogy a Sziklakert is.

Nádler munkáját folytatta 1956 és 1967 között dr. Anghi Csaba, az Állatkert történetének egyik legmeghatározóbb igazgatója, aki újból európai szintűre fejlesztette a kertet. Ez idő alatt vált hivatalosan is tudományos intézménnyé az Állatkert, és ekkor kezdődött meg az ismeretterjesztő munka is.

Az állatkert megnyitásának 100. évfordulóján, 1966-ban alakították ki a Rovarházat, és hozták rendbe a műsziklákat. A háború során elpusztult régi Zsiráfház helyén egy újat emeltek, és hamarosan a zsiráfok is megérkeztek.

A következő évtizedekben is folytatódtak a fejlesztések, hol gyorsabb, hol lassabb ütemben, de a népszerűségéből igazán soha nem veszített az intézmény.

Az 1990-es évek közepén megkezdett rekonstrukció során számos állatház újult meg, köztük a Pálmaház és az Elefántház. Újjászületett az Akvárium és a régi Majomház, új Papagájlak és Pápuaház épült, emellett újra felépült a tóparti Krokodilház.

Az elmúlt évtized fejlesztései

2008 és '13 között az intézmény felújította és gazdagította a Nagy-tavat és környezetét, a Sziklakertet és a Japánkerttől a Főemlősházig elterülő parkrészeket. A Nagyszikla belső terében Varázshegy elnevezéssel több ezer négyzetméteres komplex természettudományi bemutatóteret létesítettek. 26 épületet, köztük a Pálmaházat geotermikus eredetű hulladék energiával fűtik.

2014-ben az Intézmény „visszakapta” az 1950-ben Vidámpark részére leválasztott területet, amellyel 10,8 hektáros területe 18 hektárra bővült. A régi-új területen jelenleg is nagyszabású fejlesztési munkálatok folynak.

Botanikai értékek és gyűjteményi sajátosságok

A kert gazdag fásszárú gyűjteménnyel büszkélkedik, benne számos ritka külhonos fajjal. A dendrológiai gyűjtemény egyik érdekessége a Kelet-Ázsiában és Észak-Amerika keleti részén egyaránt előforduló nemzetségek fajainak együttes bemutatása, mint pl. a kínai és az amerikai tulipánfa vagy a keleti és az amerikai ámbrafa.

A város öleléséből eredő szubmediterrán jellegű mikroklíma számos fagyérzékeny növény szabadföldi nevelését teszi lehetővé. Az ismertebb mediterrán származású fajokon túl a Kertben többek között szép példánya él a mahagónifélékhez tartozó imafüzérfának és a hazánkban inkább szobanövényként ismert japán aráliának.

A Kert egyik legismertebb része a Japánkert, amely igényes kialakításán túl az ott élő kelet-ázsiai fajok révén botanikailag is igen értékes. A tóparti pavilon mellett magasodik pl. az ébenfafélékhez tartozó mandzsu datolyaszilva, felette a dombon japán orgona és szugifenyő virít. A Japánkertben látható a nemzetközileg is jegyzett, igen értékes Nemzeti Bonsai Gyűjtemény is.

Izgalmas és igen dekoratív a Pálmaház déli bejárata mellett létesített Kaktuszkert, amelyben számos télálló kaktusz és pálmaliliom mellett a fagymentes időszakban más, érdekes pozsgás növények is megfigyelhetőek.

A Kertben élő számos ritka fenyőféle közül külön említésre méltó a chilei araukária, a Taiwan-ról származó nagylevelű kőtiszafa, valamint a japán és a kaliforniai muskotályfenyő.

Állati élmények

Az Állatkertben 7 kontinens több mint 8000 különleges állata látható. Ma is az évtizedekkel korábban bevezetett tematikus, illetve rokonság szerinti csoportosításban ismerkedhetünk meg ezzel a sokszínű világgal. Egy helyen láthatjuk az ausztrál, indiai vagy éppen amerikai fajokat, valamint egymás közelségét élvezik a vastagbőrűek, a főemlősök és a hüllők is.

A Nagyszikla belsejében található Varázshegy hatalmas bemutatóterében közelről élhetjük át az állatvilág sokféleségét, és megismerkedhetünk az élővilág fejlődéstörténetével is.

A kisgyerekes családok körében talán a legnépszerűbb a Holnemvolt vár, az Állatkert hatalmas játszóparkja.

Természetvédelem

A „régi”, 10,8 hektáros kertrész 1986 óta helyi, 2014 óta országos védettségű természetvédelmi terület. A Kert 60 hazai védett fajnak ad otthont, a legtöbb közülük a Sziklakertben él, mint pl. a kárpáti sáfrány vagy a struccpáfrány. Koratavasszal a hóvirág és a ligeti csillagvirág több tízezer töve csodálatos virágszőnyeget alkot.

Épített örökség

A mára ikonikussá vált, Neuschloss Kornél tervezte Elefántháznak és Főkapu épületnek, illetve a Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte Madárháznak, Majomháznak, Fácánháznak és további szecessziós épületeknek, a műszikláknak és a Pálmaháznak is otthont adó történeti kert teljes területe 2009 óta országosan védett műemlék. A romantikus-tájképi kert egyik legmeghatározóbb eleme a Nagy-tó és környezete, a Kis-szikláról aláhulló vízeséssel.

Kultúra, oktatás, ismeretterjesztés

Évi 1 millió látogatójával az ország leglátogatottabb kulturális intézménye, amely a környezetkultúra átfogó közvetítésén túl számos oktatási-ismeretterjesztési-környezeti nevelési programot nyújt látogatói számára. Mindemellett rendszeresek a kiállítások, koncertek, tematikus programok is.

• minden nap: 9:00-16:00

Március:

• hétfőtől péntekig: 9:00-17:00
• hétvégén és ünnepnapokon: 9:00-17:30

Április:

• hétfőtől péntekig: 9:00-17:30
• hétvégén és ünnepnapokon: 9:00-18:00

Május, június, július, augusztus:

• hétfőtől péntekig: 9:00-18:00
• hétvégén és ünnepnapokon: 9:00-19:00

Szeptember:

• hétfőtől péntekig: 9:00-17:30
• hétvégén és ünnepnapokon: 9:00-18:00

Október:

• hétfőtől péntekig: 9:00-17:00
• hétvégén és ünnepnapokon: 9:00-17:30minden nap: 9:00-16:00

November:

• minden nap: 9:00-16:00

December

• minden nap: 9:00-16:00
• kivéve: december 24-én és december 31-én, ezeken a napokon 9.00-13.00

Az állatkert az év minden napján nyitva tart, így az ünnepek alatt is. Részletes és aktuális nyitvatartásért az Állatkert honlapján érdeklődhetünk.

Az állatkertbe történő belépésre legkésőbb a kert zárása előtt egy órával van lehetőség. 

• Felnőtt jegy: 5900 Ft
• Gyermek jegy (2-18 éves korig): 4200 Ft
  (14 éven aluli gyermekek csak felnőtt kísérővel látogathatják az állatkertet!)
• Baba jegy: 400 FT
• Diák jegy: 4200 Ft
  (18 év fölött - érvényes diákigazolvány bemutatása szükséges!)
• Szenior jegy: 4200 Ft
  (65 év felettiek részére váltható, fényképes igazolvány bemutatása szükséges!)
• Családi jegy: 9100 Ft-tól

További részletek az állatkert honlapjára kattintva érhetők el.

A jegyek online is megvásárolhatók.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2026 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!