Szent Miklós-kolostor romja (Vállus)

A Keszthelyi-hegység erdejében, Vállus közigazgatási határán belül áll az egykori Szent Miklós kolostor, más néven Szentmiklóskút romja. A Szent Miklós szurdokvölgyben rejtőző kolostorról szinte semmit sem tudunk; a régi korokból fennmaradt dokumentumok közül mindössze egy 1429-ben kelt oklevél említi.Válluson azonban egy legenda is kering, amelyben jelentős szerepe van a kolostornak: a helyi Szent Mihály-templomban van egy nehéz kőszobor, amely a Szűzanyát ábrázolja gyermekével. Ezt a szobrot a legenda szerint egy nagy eső során lezúduló vízmennyiség hozta le magával a hegyi kolostorból a községbe.

2016 augusztusában két héten át tartó feltáró munkákat végeztek a romoknál a zalaegerszegi Göcseji Múzeum és a keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársai, pécsi régészhallgatók közreműködésével. Munkájukat Guzsik Tamás építészettörténész és Fehérváry Rudolf építész 1978-ban készült dokumentumai segítették, amikor is azonosították a földfelszín alatti romokat, és megrajzolták a kolostor feltételezett alaprajzát. Ennek segítségével és egy 30 méter mély kutatóárok ásásával sikerült többet megtudni az egykori épületről.

A feltárás során előkerült a kolostor keleti falának egy közel 90 cm vastag falszakasza és a rendházhoz tartozó egyhajós templom támpillérekkel megerősített sokszögletű szentélye is. Ez utóbbi leglátványosabb bizonyítéka a sekrestyéből nyíló, kőből faragott vízelvezető vályú. Ennek közelében kerámiatöredékeket, faragott köveket és szétszóródott emberi csontokat is találtak. A kerengő keresése közben egy szerzetes sírját is megtalálták. Az árkokban talált leletek között kályhaszemek és vasszegek is voltak, de előkerült egy horog is, ami megerősíti a kutatók elképzelését, miszerint a Szent Miklós-forrásnál egy halastó is volt, ez bizonyítja, hogy a szerzetesek önellátóak voltak.

Az egyetlen magyar alapítású - 1250 körül Boldog Özséb által létrehozott - férfi szerzetesrend tagjai elvonultan, lakott helyektől távol éltek, ezért minden bizonnyal Vállus közelében is önellátásra rendezkedtek be. A feltárások alapján a történészek a 14. század elejére teszik a kolostor alapítási idejét. A talált cseréptöredékek alapján 150-200 éven át használhatták az épületet, mielőtt a 16. század elején elpusztult. A régészek bíznak benne, hogy a későbbi feltárások során az alapító szerzetes sírját, a kolostor konyháját vagy épp az egykori hulladékgödröt is sikerül megtalálniuk, ezek ugyanis sokat segítenének a kolostor múltjának megértésében.

A későbbi célok között szerepel a romok bemutathatóvá alakítása, ami a térség turisztikájára is jó hatással lehetne. A környéken halad az Országos Kéktúra (K) útvonala, valamint számos látnivaló is található a romok közelében, köztük a Katonai kutyatemető is. Ám 2017 őszén még csak néhány kőhalmot fedezhettünk fel az erdőben, amelyeket helyenként fekete fólia övezett, jelezve, hogy nem régen feltárásokat folytattak a romoknál. A romok közelében található a Szent Miklós-forrás, amelynek hűs, tiszta vizével enyhíthetjük szomjunkat.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes.