Andrássy-kastély (Tiszadob)

A tiszadobi Andrássy-kastély pontosan úgy fest, ahogy a kastély archetípusa él bennünk: kisebb-nagyobb, más-más formájú, ég felé törő tornyocskák rendszere és sok-sok ablak díszíti, a gyönyörű kert a bukszuslabirintussal pedig csak fokozza a romantikus hatást.

Bizonyára ez is volt a célja idősebb Andrássy Gyula grófnak, aki azzal bízta meg Meinig Artúrt, hogy a Loire menti kastélyok mintájára tervezze meg az épületet. Ami egyébként más meglepetést is tartogat: akárcsak egy mesében, a négy évszak után négy bejárata, a 12 hónap mintájára 12 tornya, az 52 hét miatt 52 szobája, illetve az év 365 napja után 365 ablakszeme lett. A falak vastagsága néhol az egy métert is eléri; a téglákat itt, Tiszadobon égettette Andrássy, munkát adva ezzel a helyieknek.

A kastélyt 1880 és 1885 között építették, de az idős gróf már nem sok időt tölthetett benne, 1890-ben ugyanis elhunyt. Az épület ifjabb Andrássy Gyuláé lett, és a bebútorozás mellett a park kialakításának feladata is rámaradt. A franciakert most is megtekinthető, és úgynevezett hímzéses parterét (a már említett labirintust) szemügyre véve kijelenthetjük, hogy utóbbi tökéletesen sikerült neki.

Az eredeti bútorokból viszont sajnos mára mindössze három darab maradt. Először 1918-ban törtek be fegyveres katonák az épületbe, hatalmas károkat okoztak, és vagy 10-12 szekérnyi értéket vittek el magukkal, '44-ben pedig a háború pusztításának esett áldozatul a berendezés. Ezt követően román katonai kórház működött a kastélyban, majd állami tulajdonba került. 1952-től gyermekotthonként funkcionált, amit '76-ban egy külső, új épületbe telepítettek át a parkban, 2007-ben pedig egy másik tiszadobi épületegyüttesbe. A hajdani rongálásoknak most már nyoma sincs, köszönhetően a 2010-től 2014-ig végzett felújításoknak.

Jeligéjük: hűség és bátorság

A látogatók előtt most nyitva állnak a kastély földszinti termei és a második emeleti toronyszoba is, ahonnan szép kilátás nyílik a környékre. Az első emeleten időszaki kiállítások kapnak helyet, máskor konferenciákat, esküvőket vagy éppen koncerteket tartanak itt.

A kastélyba lépve a fő lépcsőházban találjuk magunkat, ahol rögtön egy érdekességbe botlunk. A lábunk alatt mozaikoroszlán díszeleg, az Andrássyak címerállata. Magától értetődő, hogy a befolyásos család az erő és a hatalom jelképét érezte sajátjának, ami aztán több helyen is visszaköszön a kastélyban. Ez a mozaik egyébként azért különleges, mert úgy törik meg rajta a fény, hogy minél feljebb állunk, annál nagyobbnak látszik. A dúsan faragott tölgyfa lépcsővel rengeteget dolgoztak a felújításkor, kézzel csiszolták több mint három hónapon keresztül, hogy visszanyerje egykori pompáját.

Belépőjegyet a hajdani lovagteremben lehet váltani. Egykor trófeák, páncélok, régi fegyverek díszítették a falakat, ebéd után itt itta meg a család a török kávét, és vendégeket is fogadtak itt. „Fidelitate et Fortitudine” – áll a gótikus kőkandallón a család jelmondata: hűséggel és bátorsággal.

Még a grófok is féltek vízszintesen aludni

A női hálóként kialakított szobában a három eredeti berendezési tárgyból kettő mesél nekünk a századforduló körüli időszak mindennapjairól. Az egyik egy faragott tükör márványlapos asztallal, gyöngyház berakásokkal, a másik pedig a táncrendtartó. Erre helyezték azokat a lapokat, amelyekre előzőleg felírták a kisasszonyok, hogy melyik táncot kinek ígérték; nem adtak túl sok teret a spontaneitásnak.

Bár főként aukciókról és az Iparművészeti Múzeumtól származnak, igyekeztek a bútorokat úgy összeválogatni, hogy azok valamiképpen kötődjenek az Andrássyakhoz. Az biztos, hogy minden egyes tárgynak különleges története van. A női háló szekrényei például egy régi tragédiára emlékeztetnek. Ezek a darabok hajdanán Erzsébet királyné, azaz Sissi és Ferenc József 30 éves korában elhunyt fiának, Rudolf főhercegnek a mayerlingi vadászkastélyában álltak. A fiatal férfi ott lett öngyilkos a szeretőjével együtt, így ezután apja kiüríttette és lebontatta az épületet. A bútorok végül most méltó helyre kerültek, Sissi és idősebb Andrássy Gyula ugyanis nagyon szoros barátságban álltak egymással. Rossz nyelvek szerint talán még több is volt köztük, mint egyszerű barátság, ezt azonban semmi nem bizonyítja.

Szemfüles megfigyelőknek feltűnhet, hogy a szobában álló ágy jóval rövidebb a megszokottnál. Igaz, hogy abban az időben alacsonyabbak voltak az emberek, de a fő ok nem ez. Állítólag akkoriban úgy vélték, csak a halottak „alszanak” vízszintesen, és rengeteg párnával polcolták alá magukat, mert attól tartottak, hogy különben nem ébrednek fel.

Gazdagok és szegények is megfordultak a kastélyban

Az ifjabb gróf egykori dolgozószobáját bárki megirigyelhetné, ablakából ugyanis remek kilátás nyílik a franciakertre, valamint a ma már nem látható nyiladékra a fák között, ami levezetett egészen a Tiszáig. A hajón érkezőket hintó hozta fel ezen az úton a kastélyig. A hasadékot 1945 után beültették, az erdő pedig ma már Natura 2000 terület. Mivel a család kora tavasztól késő őszig tartózkodott a kastélyban, a szabadtéri elfoglaltságok számos formáját űzték: a Holt-Tiszán csónakáztak, fürödtek, de lovagoltak, golfoztak és kroketteztek is.

Jó néhány, jelenleg látható bútor Andrássy Katinka hagyatéka. A gróf nevelt lánya ebben a kastélyban született, és később Károlyi Mihály felesége lett – vörös grófnőként is emlegették. Most a női szalonban áll az a biedermeier asztal, amiről feltételezhető, hogy előtte állva fotózták le Katinkát egy 1970-es Nők Lapjához; megtekinthető a mahagóni íróasztal, amiben a titkos leveleit tartotta, és az idősebb Andrássy Gyuláról készült képek is az ő tulajdonát képezték. Ezek ránézésre valószínűleg nem teljesen adják vissza a valóságot, de a komoly államférfit állítólag rendkívül charme-os és karizmatikus egyénnek tartották a nők. Sőt, miután az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepéért halálra ítélték és jelképesen felakasztották (a nevét egy akasztófára szögelték), a párizsi hölgyek már csak „szép akasztottként” emlegették.

Nem nehéz elképzelni a jelenetet, amint a nagy szalonból nyíló teraszon ifjabb Andrássy Gyula és Károlyi Mihály jeges kávét szürcsölve és kajszibarackot ropogtatva politikai kérdéseken vitatkoznak, vagy éppen a grófi család fogyasztja élvezettel a délutáni teát és süteményeket. Itt található a főbejárat is, a vendégek pedig egyből a társasági élet fő színterén találták magukat. Ugyanakkor Katinka visszaemlékezése szerint az előkelő vendégek mellett a kastélyban és a parkban folyton sétálgatott néhány „hosszú hajú, piszkos körmű, kopott ruhás fiatalember” is, akik mindig festegettek – ők az ifjabb Andrássy pártfogoltjai voltak. A gróf édesapja örökségét vitte ezzel tovább, aki annak idején nem kisebb tehetséget fedezett fel, mint Munkácsy Mihály.

Katinka nem olvashatott a szerelemről

Az egykor tízezer kötetet számláló könyvtárból mára egy darab sem maradt, a katonák egy részüket eltüzelték, a többiből pedig utat építettek, hogy át tudjanak kelni a hatalmas sártengeren. Most a harmadik épségben maradt bútor, egy kis szekrény áll itt, ezenkívül a beépített polc az adománykönyvekkel, illetve egy kandalló. Bár a legenda szerint titkos alagutat rejtettek a falba, a felújításkor kiderült, hogy a mendemondának nem volt alapja.

Az viszont biztos, hogy Andrássy Katinka imádta a könyvtárat. Mégsem tölthetett itt annyi időt, amennyit szeretett volna. Édesanyja, Zichy Eleonóra nagyon szigorúan nevelte a gyermekeit, és csak külön engedéllyel látogathattak le ide. Persze Katinka próbálta őt kicselezni, és besurrant, amikor nem volt otthon, hogy a kötetekben leljen választ az őt foglalkoztató kérdésekre. Például a szerelemre – ezzel kapcsolatban azonban csalódnia kellett, Eleonóra ugyanis dörzsölt asszony lévén előre összevarrta azokat a lapokat, amelyek akár csak érintették a témakört. A lányok annyira tartottak tőle, hogy egyszer sem merték szétszedni a varrást, maximum csak bekukucskáltak a lazábban összefűzött lapok közé.

Zichy Eleonóra másban is szigorúan fogta a gyermekeit. Percre beosztott napirend szerint éltek, nem volt mindegy például, hogy mennyit töltenek fésülködéssel vagy fürdéssel. Télen, hogy megeddze őket, megtiltotta, hogy harisnyát, sapkát, sálat vegyenek fel, sőt olyan is volt, hogy a jeges vízben kellett gyalogolniuk. Végül is ez előnyükre vált, vélte később Katinka. Annyira ellenálló lett a szervezetük, hogy csak nagy ritkán betegedtek meg, és mi tagadás, a vörös grófnő is 93 évig élt.

Nyári nyitvatartás április 1-től október 31-ig: 

1. keddtől vasárnapig 10:00-18:00

Téli nyitvatartás november 1-től március 31-ig:

• keddtől vasárnapig: 9:00-17:00

Belépőjegyek (kastély és park):

• teljes árú: 4400 Ft
• kedvezményes: 2200 Ft
• park jegy: 1200 Ft

Díjtalan belépésre jogosultak: 

• 6 év alatt
• 70 év felett
• fogyatékkal élő és 1 fő kísérője
• közoktatásban dolgozó, pedagógus igazolvánnyal

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 októberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!