Szent Mihály-kút

A kútházat 2017. szeptember 27-én, a névadó Szent Mihály ünnepén avatták fel. A kutat Hajdú Ferenc plébános áldotta meg, mondván: az élet megszentelt, nélkülözhetetlen eleme a víz. Dicsérte a névválasztást.

Ábel András helytörténész szerint 1910-ben gróf Károlyi Imre uradalma fúratta az első kutat az Érdtől kapott 40 katasztrális hold termőföldért. 189 méter mélyen a fúró beletört a földbe, de fölbugyogott a záptojás szagú, kénes bűzű ártézi víz. Akkor még nem volt áramellátás Érden, ezért – az érdiek szóhasználata szerint – „puffertartályos” megoldást alkalmaztak a folyamatos vízellátásra. 1980-ig működött a kút, ám a talajvíz beszivárgott, ezért meg akarták szüntetni, de a helyi lakosok ragaszkodtak a kúthoz. 1986-ban Glavati István építész két új kutat fúratott. 300 méter mélyről 24°C-os víz tört fel, 900 méter mélyről pedig 42°C-os. A kutak a Beliczay sziget ártéri erdős területén helyezkedtek el. Állami tulajdonban, a Pilisi Parkerdő gondozásában voltak.

Érdi víz. A kút vizét gyógyvízzé nyilvánították. Az érdi víz „nátrium-hidrogénkarbonátos és kloridos ásványvíz, melynek fluorid-ion és metakovasav tartalma jelentékeny, szulfid-ion tartalma következtében a szulfidos ásványvizek csoportjához sorolható. Vastartalma kissé megnehezíti a felhasználását, a víz vasa nem agresszív, ami magas pH értékében is kifejezésre jut. Vízminőségi kategóriája szerint I. osztályú.”