Kopasz-hegy

Combizmokat próbáló emelkedő végén kanyarodik át az ösvény a Kopasz-hegy vállán. Átkerülünk a csúcs mögötti nyak túloldalára, és egy sziklán átlépve mintha az erdőhatár fölé érnénk: élesen letörő, gyepes, sziklakibúvásos hegyoldalban oldalaz az ösvény, előttünk látszik a csúcson álló kereszt. Bal felé a Kóspallag környéki medencedombság erdőin túl az Alföld síkja terül el.

Teljes egészében látszik a bányászat által felnyitott Naszály is. Páratlan nyugat-keleti metszetet kapunk a Visegrádi-hegységről, vele szemben, a mi oldalunkon a Szent Mihály-hegy háta magasodik. Köztük a Duna szalagja fehérlik, ahogy bekanyarodik a két hegység közti szűk folyosóba.

Jobbra kiszúrhatjuk a Pilis-tető kilátóját, annál is nyugatabbra pedig a Gerecse elkülönült rögei sorakoznak. Egészen jobbra frodulva a Nagy-Galla emelkedik a Bezina-völgy túloldalán, visszafelé pillantva a Szent Orbán Hotel épülete tűnik ki a rengetegből. Még a Holló-kő gerince is megmutatkozik északon.

Márianosztra apró medencéje közvetlenül alattunk mélyül, megdöbbentő hirtelenséggel törik le a hegycsúcs a település irányába. A Kopasz-hegy szigetszerűen és élesen emelkedik környezete fölé. Egy egykori vulkáni dóm alaposan lepusztult maradványán állunk: a hegy egykor önálló kitörési központ volt, még erodált formájában is őriz valamennyit eredeti alakjából. Kopaszságáért az emberi beavatkozások felelősek: a leirtott erdőtakaró helyén a legeltetés és kaszálás gátolta meg az újraerdősülést, a csapadékvíz pedig néhol egészen az alapkőzetig lemosta a talajt.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes.