Hideglelős-kereszt

Tiszta kilátás

A Hideglelős-kereszt szikláján egy kőfejtő peremén állunk - olyannyira közel a több mint száz méterrel alacsonyabban hömpölygő Dunához, hogy az orom tövében húzódó országút rejtve is marad. Hosszú szakaszon szemlélhetjük a szorosa kapujában, kanyarja előtt lelassuló folyót, benne pedig erdős szigetek, alacsony vízállásnál zátonyok fodrozzák a vizet. Bal felé, a túlparton a Szlovákiához tartozó Helembai-hegység (Burda) emelkedik, oldalában a Kovácspataki-sziklák kőtáblái és falvak házai látszanak. Szemben az élénk domborzatú Börzsöny hegyei törnek a magasba a Dunától a Csóványosig, tekintélyes látvány a teljes, 800 métert meghaladó kiemelkedés. Jobbra, a háttérben a Naszály oldala is feltűnik.

Ködös múlt

Egykor a limes részét képező római őrtorony állt itt, szemmel tartva a szorost, egyes források pedig a szikla tetején is erősség nyomait sejtik. A feszület eredete, állításának célja körül viszont sok a kérdőjel, részletek sora vész a dunai ködbe. Az biztos, hogy az ormot ékesítő, viharvert kereszt eredetijét 1784-ben emelte egy környékbeli polgár (Nagy Mihály), az elterjedt magyarázat szerint azért, hogy a hajósok figyelmét felhívja az előttük álló, erős sodrású szakaszra, és ájtatosságra bírja őket. Reálisabbnak tűnik ugyanakkor az a változat, miszerint hálából állította, amiért családja túlélte a pestisjárványt – ezt támasztja alá, hogy elterjedt volt a „Járványkereszt” név is.

A régi néphiedelem szerint aki a keresztet háromszor, térden csúszva megkerüli, meggyógyul hidegleléséből. De a névadás hátterében állhat az a feljegyzés is, miszerint a kereszthez igyekvő zarándokok sokasága izzadt meg fölfelé, majd az erős dunai széltől megfáztak. Innen származhat a Lázkereszt név, de felbukkan a Lázár-kereszt alak is - ami lehet az előbbi torzult változata, ugyanakkor kapcsolódhat a Helemba-sziget egykori, állítólagos leprástemetőjéhez, vagy a kereszttel szemben állt Szent Lázár-leprakórházhoz. Valójában a temető és a kórház létezése is kérdéses.

Az eredeti fakereszt sorsáról már többet tudunk: tönkrement és kidőlt, ezért 1871-ben egy Bécsben készült fémkeresztet emeltek a helyén. A feszület azonban egy bányarobbantás során felborult, ezért hátrébb, a mai pozíciójába helyezték. Legutóbb 2005-ben újította fel a Téry Ödön Turista Baráti Társaság.

Fennmaradt egy legenda is, miszerint egy vadász itt akarta a mélybe taszítani megunt kedvesét, ám a lány a keresztbe kapaszkodott, így őrjöngő szeretője egymaga zuhant le.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes