Fáni-völgy

A fokozottan védett Fáni-völgy különlegességét az adja, hogy itt egymástól nagyon távol eső, különböző karakterű élőhelyeket találunk közvetlenül egymás mellett.

A tektonikus-eróziós eredetű Fáni-völgy északias kitettségű, meredek, sziklafalba átmenő hegyoldala olyan hidegtűrő, a jégkorból itt maradt növényfajoknak ad otthont, amelyek a Kárpátokban és az Alpokban amúgy 1500 méter fölött élnek. A délies lejtők, a völgyperemi platók vagy az éppen elhagyott sziklafal pedig olyan melegkedvelőket rejtegetnek, amelyek a mediterrán éghajlat alatt honosak, és középhegységeink már északi elterjedésük határvonalát képezik.

Az északias oldal olyan hidegtűrőknek ad otthont, mint a medvefül kankalin, szürke bogáncs, mohos csitri, gombos varjúköröm és havasi nyúlhere, addig a délies lejtőkön a mediterráneumra jellemző henye boroszlán terem.

Az út két oldalát erdők szegélyezik: a szurdokvölgy déli, napsütötte oldalain a szárazságtűrő, melegkedvelő molyhos tölgy és virágos kőris alkot elegyes erdőt, míg az északi, mindig árnyékos lejtők alsóbb régióiban bükkösöket találunk. Azért néhol így is érzékelhetjük a falból kiálló, néhány kisebb barlangot is rejtő dolomitsziklákat. A helyenként bizarr sziklaalakzatok meredeken törnek az ég felé a fák között.

A sűrű erdőkben sok madárfaj él, harkályból szinte az összes hazai faj megtalálható. Az emlősök közül a nyuszt és a vadmacska lakja a zavartalan völgyeket.

Az út mentén, ahol a Sárkánylyuk-völgy bájosan kanyargó, szűk folyosójából a Fáni-völgy aszfaltos pásztája találkozik egymással, áll a terméskőből emelt Hirczy Károly-emlékmű, amelyet a Magyar Munkások Turista Egyesülete állított 1929-ben, elhunyt társuk emlékére. Nem messze egy szépen helyreállított hidat is láthatunk.

Az út a Boglári-tetőt megkerülve kanyarog, majd a S jelzésű turistaút kereszteződésénél, ahol a Fillér-árok és a Fáni-völgy találkozik, egy sziklatoronyra lehetünk figyelmesek. Az Ördögszószék sziklájának legendája régre nyúlik vissza: két közösség élt a környéken, az egyik a faluban földművelésből, a másik az erdő rétjén faszén- és mészégetésből élt. Miután papot választottak maguknak, a bíró személyében nem tudtak megegyezni - a vita a két társaság között verekedéssé fajult, a patakokban ömlő vért megérezve pedig az ördögök feljöttek a pokolból, és kiülve a sziklára onnan három napig hergelték egymás ellen a férfiakat. Ezután az asszonyok megunták a vérontást, és tömjénfüsttel, templomi kegytárgyakkal, énekléssel elkergették az ördögöket.

A szűk völgy egyes források szerint Esterházy Franciska grófnőről kapta nevét, más források egy Stefánia nevű szép fiatal lányt említenek, akit egy erre vadászó úrfi rabolt el erőszakkal, miután a szép szavak nem hatottak a templom oltárára gyöngyvirágot gyűjtögető hajadonra.

A kirándulók körében igen népszerű völgy szurdok jellegét az alján kanyargó aszfaltút ugyan némileg csökkenti, de cserébe babakocsival és kerékpárral is jól járható.

Ingyenes.