Hasznosi vár (Cserteri vár)

A páratlan kilátás és a történelem találkozik a Pásztóhoz tartozó Hasznos várának romjainál. Bár az egykori vár csekély maradványait karbantartás hiányában a növények vették birtokba, mégis megéri elsétálni ide. A középkori várból a palotaépület egyes falrészei és egy torony csonkja látszanak csupán, de a két, környezetéből kiemelkedő falmaradvány igazán látványos díszletet teremt az alatta elterülő panorámának.

A 333 méter magas kúp csodálatos kilátást kínál a környékre. Alattunk a Kövecses-patak 1970-es évekbeli duzzasztásával készült Hasznosi-víztározó felületét és a betongát előtt a vízmű épületcsoportját látjuk. A Várhegy legmagasabb pontjáról az Ágasvár és az Óvár sűrű erdővel borított kiemelkedéseit szemlélhetjük, jobbra pedig a Nyikom tömbje magasodik, amivel szemben a Gombás-tető lapos tetőszintje húzódik.

A hegy déli, napsütötte oldala egy természetes sziklakert, ahol tavasszal virágok sokasága illatozik. Bár a déli és keleti oldal meredeken, néhol függőlegesen szakad le a csúcsról, nyugat, azaz Hasznos felől érkezve könnyen megközelíthető az impozáns helyen álló rom.

Mivel a terület régészeti feltárása még várat magára, csak a megmaradt és látható romok alapján következtethetünk a vár alaprajzára. Ez alapján az erősség két részből állt, az alsó- és a felsővárat pedig szárazárok választotta el egymástól. Ez utóbb udvarát egy négyszögletes torony és a palotaszárny fogta közre. A déli részen állhattak a raktárak és istállók, míg a keleti részen állt az alsóvár, amelynek tornyából ma csupán egy csonk emlékeztet a múltra.

Története

A várat a Rátót nemzetséghez tartozó, és később nádori tisztséget viselő Porcz Domonkos építtette a 14. század elején, 1320 körül. Az erősség feladata a már korábban felépült Ágasvárral és Óvárral együtt a mátrai hadiút védelme volt. A Kövecses-patak völgye felé meredeken leszakadó Várhegyről tökéletesen szemmel lehet tartani az útvonalat még ma is.

A várat cserteri néven is emlegetik. Ez az elnevezés a középkorban itt állt Cser vagy Cserter falura utalhat, amit feltételezhetően a törökök pusztítottak el a 16. században. A vár első, 1329-es említésekor és a későbbi iratokban azonban Hasznosi várként szerepel. A 15. században tulajdonosai, akik az építtetőtől származó Pásztói család tagjai voltak, megerősítették a várat. Korabeli okiratok szerint az 1514-es Dózsa-féle parasztfelkelésben részt vevő, és a pásztói csatában alulmaradt jobbágyokat a Hasznosi várba börtönözték be.

A 16. századra Ágasvár és Óvár erősségei már nem álltak, így a törökök elleni védelemben nagyobb szerepet kapott a hasznosi vár. 1552-ben Ali budai pasa elindult Eger felé, útközben elfoglalva Drégely várát. A 12 ezer fős, hatalmas túlerőben lévő sereget látva a hasznosi várvédők elmenekültek, és harc nélkül adták át épületeit a törököknek. Akik ugyan soha nem használták a viszonylag kis területű létesítményt, de hogy más se tehesse, a biztonság kedvéért lerombolták a falait.

Később újjáépítették, és az egri várhoz rendelték. Az 1849-49-es szabadságharc idején még ép volt, de mihelyt elhagyottá vált, a környékbeli lakók széthordták köveit, gerendáit.

Open from

Price: