Dömösi prépostsági romok

Titokzatos falcsonk

Ha régebben erre a területre tévedtük volna, a temető feletti dombon mindössze az 5 méter magas, oszlopszerű falmaradványra lehettük volna figyelmesek, ha igazán szemfülesek vagyunk. Sokáig nem is sejtették, hogy ezek egy 11. században épült palota falmaradványai, amiben 1063-ban I. Béla, 1079-ben pedig I. Szent László király is tartózkodott. Habár az idő vasfoga alaposan megharapdálta az épületet, a régészek 1970-ben ásatásokat végeztek a területen Gerevich László vezetésével. A kutatások során nem csupán a téglalap alaprajzú palota falmaradványaira bukkantak, hanem megtalálták az 1107-ben alapított prépostsági templom falának köveit is, ami a palota mellett állt. Jelenleg az egykori szentélyt és a helyreállított altemplomot vehetjük szemügyre a helyszínen.

Az altemplom

A palotához tartozó hajdani templom szürke kváderkövekből épített altemplomát hitelesen rekonstruálták az ásatások során talált kőfaragványok felhasználásával. Megmaradtak az utókornak a hajdani templom két mellékhajójából levezető eredeti lépcsők, valamint a félköríves szentélyű boltozat két sorban elrendezett tartóoszlopainak talapzatai és díszesen faragott lábazatai. Ezek mintái változatosak: növényi motívumokat, geometriai formákat, sőt, oroszlánt, nyulat, sast és lovas vadászt is láthatunk. A megvilágítást természetes fény adja a körüvegeken keresztül.

Az építmény jelenlegi „tetejéről”, az egykori szentély maradványairól festői panorámát kapunk a Dunakanyarra a Szent Mihály-heggyel és az oldalában nyíló Remete-barlanggal; jobbra nézve a Visegrádi-hegység vonulatai hullámoznak.

Az altemplom napjainkban ökumenikus imahely, ami bárki előtt nyitva áll. A természeti környezetben, a nyüzsgő forgatagtól távol különleges helyszínként szolgál annak, aki ki szeretne szakadni a hétköznapok forgatagából, hogy elmerüljön a történelmi emlékek vagy spirituális gyakorlatok között. A programnaptárban meghirdetett időpontokban szakavatott vezetővel járhatjuk be a területet, felfedezve a múlt titkait, vagy istentiszteletek, koncertek, egyházi és kulturális programok, esküvők, lelkigyakorlatok, meditációk, zarándoklatok helyszíneként is szolgál. Ha szerencsénk van, a templom egerét vagy a kövek között menedéket találó gyíkokat is megpillanthatjuk.

Mielőtt elindulunk, mindenképpen pillantsunk rá a programnaptárra – már csak azért is, mert a meghirdetett időpontok kivételével az épület és a terület is zárva van.

Egy kis történelem…

Dömös, és vele együtt a Dunakanyar menti hegyek erdőkkel borított területe a honfoglalás után a fejedelmek, majd az Árpád-házi királyok birtoka volt; a településen a források szerint már a 11. században is laktak. Elhelyezkedésének köszönhetően (Esztergomot, az akkori fővárost és Budát összekötő úton) az uralkodók szívesen tartózkodtak itt – ennek egyik bizonyítéka, hogy királyi palota épült ide.

Sokszor megfordult a helyszínen I. Béla király is, aki kiváló hadvezér hírében állt; röviddel megkoronázása után végleg felszámolta a lázadó pogányságot. Uralkodását számos előny kísérte: támogatta a kereszténységet, elősegítette a népjólétet, a nemzeti művelődést, fellendítette az ipart és a kereskedelmet. Nevéhez sajnos egy rejtélyes tragédia is kapcsolódik: a németek támadásának hírére Dömösön hívta össze az országgyűlést, ahol a rászakadt trón súlyosan megsebesítette. Egyes elméletek szerint a trón ácsolójának gondatlansága, mások szerint vihar vagy földrengés, a harmadik nézet szerint merénylet okozta a katasztrófát – biztosan csak annyit tudhatunk, hogy a király hamarosan belehalt sérüléseibe.

Dömöst, mint településnevet Szent László király egy 1079-es oklevelében olvashatjuk először, aki szintén sokat tartózkodott a palota falai között. László halálát követően folyamatos testvérharc dúlt a trónért Könyves Kálmán (végül ő lett a király) és öccse, Álmos herceg között.

Álmos a hercegségi tulajdonban álló Dömösön prépostságot és káptalant alapított Szent Margit tiszteletére 1107-ben; az épület felszentelését a Képes Krónika is rögzítette. A herceg monostort is épített, aminek felszentelésre meghívta a királyt – ám a kettejük közti vetélkedés miatt Könyves Kálmán folyton attól tartott, hogy öccse tőrbe akarja csalni, így kettejük között a bizalom sosem állt helyre. Álmos a német császárt hívta segítségül, hogy legyőzhesse a testvérét. 1113-ban békét kötöttek, ám ez sem volt tartós: végül a király elfogatta Álmost, és kicsi fiával, Béla herceggel együtt megvakíttatta őket – utóbbiból lett később II. Béla királyunk.

A megvakítás után Álmos az általa alapított monostorba vonult vissza. A prépostság ekkor még nem épült fel teljesen. Jóval később, II. (Vak) Béla uralkodása idején, 1138-ra készült el az épület, amit a király is gazdagon támogatott adományokkal.

A monostor a középkor végéig működött – bár sok nehézséggel. A tatárjárás idején, 1242-ben az épületet nagy valószínűséggel felgyújtották, majd hamarosan újjáépítették. Károly Róbert idején annyira rossz állapotban volt, hogy meg akarták szüntetni (és az óbudai prépostsággal kánonilag egyesíteni), Zsigmond király pedig a bencéseknek akarta adni az épületeket. 1321-ben a fellázadt visegrádi várőrség támadásával porig rombolták a monostort. Két évvel később Visegrád lett a főváros, így újra helyrehozták az épületeket. A 15. században Zsigmond király eltöröltette a dömösi prépostságot, és olivetán benedek rendi apátsággá alakíttatta át, de a szerzetesek néhány év után lemondtak az épületről, és elköltöztek.

A Hunyadiak idején ismét prépostság lett az épületből, amire a következő csapást a törökök jelentették, akik az országon végigvonulva ezt is lerombolták. A prépostság köveit nemcsak a lakosság hordta el a 18. század elején, hanem Gróf Erdődy Ádám nyitrai püspök, dömösi prépost is, aki Dömös barokk stílusú templomát építtette meg a kövekből 1733 és 1744 között. Az elpusztult épület maradványai sokáig az enyészeté voltak, míg végül az 1970-es években Gerevich László régész feltárta a területet. Ő talált rá a királyi palota falmaradványaira és a prépostsági templom falaira, valamint a viszonylag épen maradt altemplomra. A feltárt romokból és a múzeumban található leletekből rekonstruálták az altemplomot. A valaha itt állt templom helyét néhány kő és a terület „behorpadása” jelzi, a hosszúkás, téglalap formájú királyi palotának pedig egy falcsonk állít emléket. 

• Az altemplom kizárólag a programnaptárban meghirdetett időpontokban tart nyitva, az istentiszteletek, lelkigyakorlatok, egyházi és kulturális programok, valamint a szakvezetéssel történő műemléki bemutatások idejére. Minden más időpontban az épület és annak kertje zárva tart. Ezt nagyon fontos szem előtt tartani, nehogy feleslegesen fáradj a helyszínre.
• Kérik, hogy a programokra minden esetben regisztrálj, mert a nagy érdeklődésre való tekintettel könnyen lehet, hogy már nem férsz be az épületbe.
• Október 1-jétől a rendszeres műemlékbemutatás a szezon tavaszi kezdetéig szünetel.