Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Rom

Dömösi prépostsági romok

Rom · Visegrádi-hegység · 149 m
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Dömösi prépostsági romok - a rekonstruált altemplom
    / Dömösi prépostsági romok - a rekonstruált altemplom
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dömösi prépostsági romok
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dömösi prépostsági romok apró ablaka
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dömösi prépostsági rekonstruált altemplomának boltívei
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dömösi prépostsági romok
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dömösi prépostsági romok egyik lakója
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dömösi prépostsági romok pincéje
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dömösi prépostsági romok
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Mihály-hegy és a Duna szalagja a dömösi prépostsági romoktól
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dömösi prépostsági romok
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jobbra a dömösi prépostsági romok falmaradványa, háttérben a Szent Mihály-hegy
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Díszes oszlopfő a dömösi prépostsági romoknál
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dömösi prépostsági romok pincéje
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dömösi prépostsági romok
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dömösi prépostsági romok
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dömösi prépostsági romok
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dömösi prépostsági romok
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dömösi prépostsági romok
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dömösi prépostsági romok
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dömösi prépostsági romok
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dömösi prépostsági romok
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
Dömös lakott területének peremén egy hajdani épület falmaradványára lehetünk figyelmesek. Az egykori királyi kastély és prépostság szomszédságában állt a 12. században épült, román stílusú templom, amelynek rekonstruált altemplomát mi is felkereshetjük.

Titokzatos falcsonk

Ha régebben erre a területre tévedtük volna, a temető feletti dombon mindössze az 5 méter magas, oszlopszerű falmaradványra lehettük volna figyelmesek, ha igazán szemfülesek vagyunk. Sokáig nem is sejtették, hogy ezek egy 11. században épült palota falmaradványai, amiben 1063-ban I. Béla, 1079-ben pedig I. Szent László király is tartózkodott. Habár az idő vasfoga alaposan megharapdálta az épületet, a régészek 1970-ben ásatásokat végeztek a területen Gerevich László vezetésével. A kutatások során nem csupán a téglalap alaprajzú palota falmaradványaira bukkantak, hanem megtalálták az 1107-ben alapított prépostsági templom falának köveit is, ami a palota mellett állt. Jelenleg az egykori szentélyt és a helyreállított altemplomot vehetjük szemügyre a helyszínen.

Az altemplom

A palotához tartozó hajdani templom szürke kváderkövekből épített altemplomát hitelesen rekonstruálták az ásatások során talált kőfaragványok felhasználásával. Megmaradtak az utókornak a hajdani templom két mellékhajójából levezető eredeti lépcsők, valamint a félköríves szentélyű boltozat két sorban elrendezett tartóoszlopainak talapzatai és díszesen faragott lábazatai. Ezek mintái változatosak: növényi motívumokat, geometriai formákat, sőt, oroszlánt, nyulat, sast és lovas vadászt is láthatunk. A megvilágítást természetes fény adja a körüvegeken keresztül.

Az építmény jelenlegi „tetejéről”, az egykori szentély maradványairól festői panorámát kapunk a Dunakanyarra a Szent Mihály-heggyel és az oldalában nyíló Remete-barlanggal; jobbra nézve a Visegrádi-hegység vonulatai hullámoznak.

Az altemplom napjainkban ökumenikus imahely, ami bárki előtt nyitva áll. A természeti környezetben, a nyüzsgő forgatagtól távol különleges helyszínként szolgál annak, aki ki szeretne szakadni a hétköznapok forgatagából, hogy elmerüljön a történelmi emlékek vagy spirituális gyakorlatok között. A programnaptárban meghirdetett időpontokban szakavatott vezetővel járhatjuk be a területet, felfedezve a múlt titkait, vagy istentiszteletek, koncertek, egyházi és kulturális programok, esküvők, lelkigyakorlatok, meditációk, zarándoklatok helyszíneként is szolgál. Ha szerencsénk van, a templom egerét vagy a kövek között menedéket találó gyíkokat is megpillanthatjuk.

Mielőtt elindulunk, mindenképpen pillantsunk rá a programnaptárra – már csak azért is, mert a meghirdetett időpontok kivételével az épület és a terület is zárva van.

Egy kis történelem…

Dömös, és vele együtt a Dunakanyar menti hegyek erdőkkel borított területe a honfoglalás után a fejedelmek, majd az Árpád-házi királyok birtoka volt; a településen a források szerint már a 11. században is laktak. Elhelyezkedésének köszönhetően (Esztergomot, az akkori fővárost és Budát összekötő úton) az uralkodók szívesen tartózkodtak itt – ennek egyik bizonyítéka, hogy királyi palota épült ide.

Sokszor megfordult a helyszínen I. Béla király is, aki kiváló hadvezér hírében állt; röviddel megkoronázása után végleg felszámolta a lázadó pogányságot. Uralkodását számos előny kísérte: támogatta a kereszténységet, elősegítette a népjólétet, a nemzeti művelődést, fellendítette az ipart és a kereskedelmet. Nevéhez sajnos egy rejtélyes tragédia is kapcsolódik: a németek támadásának hírére Dömösön hívta össze az országgyűlést, ahol a rászakadt trón súlyosan megsebesítette. Egyes elméletek szerint a trón ácsolójának gondatlansága, mások szerint vihar vagy földrengés, a harmadik nézet szerint merénylet okozta a katasztrófát – biztosan csak annyit tudhatunk, hogy a király hamarosan belehalt sérüléseibe.

Dömöst, mint településnevet Szent László király egy 1079-es oklevelében olvashatjuk először, aki szintén sokat tartózkodott a palota falai között. László halálát követően folyamatos testvérharc dúlt a trónért Könyves Kálmán (végül ő lett a király) és öccse, Álmos herceg között.

Álmos a hercegségi tulajdonban álló Dömösön prépostságot és káptalant alapított Szent Margit tiszteletére 1107-ben; az épület felszentelését a Képes Krónika is rögzítette. A herceg monostort is épített, aminek felszentelésre meghívta a királyt – ám a kettejük közti vetélkedés miatt Könyves Kálmán folyton attól tartott, hogy öccse tőrbe akarja csalni, így kettejük között a bizalom sosem állt helyre. Álmos a német császárt hívta segítségül, hogy legyőzhesse a testvérét. 1113-ban békét kötöttek, ám ez sem volt tartós: végül a király elfogatta Álmost, és kicsi fiával, Béla herceggel együtt megvakíttatta őket – utóbbiból lett később II. Béla királyunk.

A megvakítás után Álmos az általa alapított monostorba vonult vissza. A prépostság ekkor még nem épült fel teljesen. Jóval később, II. (Vak) Béla uralkodása idején, 1138-ra készült el az épület, amit a király is gazdagon támogatott adományokkal.

A monostor a középkor végéig működött – bár sok nehézséggel. A tatárjárás idején, 1242-ben az épületet nagy valószínűséggel felgyújtották, majd hamarosan újjáépítették. Károly Róbert idején annyira rossz állapotban volt, hogy meg akarták szüntetni (és az óbudai prépostsággal kánonilag egyesíteni), Zsigmond király pedig a bencéseknek akarta adni az épületeket. 1321-ben a fellázadt visegrádi várőrség támadásával porig rombolták a monostort. Két évvel később Visegrád lett a főváros, így újra helyrehozták az épületeket. A 15. században Zsigmond király eltöröltette a dömösi prépostságot, és olivetán benedek rendi apátsággá alakíttatta át, de a szerzetesek néhány év után lemondtak az épületről, és elköltöztek.

A Hunyadiak idején ismét prépostság lett az épületből, amire a következő csapást a törökök jelentették, akik az országon végigvonulva ezt is lerombolták. A prépostság köveit nemcsak a lakosság hordta el a 18. század elején, hanem Gróf Erdődy Ádám nyitrai püspök, dömösi prépost is, aki Dömös barokk stílusú templomát építtette meg a kövekből 1733 és 1744 között. Az elpusztult épület maradványai sokáig az enyészeté voltak, míg végül az 1970-es években Gerevich László régész feltárta a területet. Ő talált rá a királyi palota falmaradványaira és a prépostsági templom falaira, valamint a viszonylag épen maradt altemplomra. A feltárt romokból és a múzeumban található leletekből rekonstruálták az altemplomot. A valaha itt állt templom helyét néhány kő és a terület „behorpadása” jelzi, a hosszúkás, téglalap formájú királyi palotának pedig egy falcsonk állít emléket. 

Nyitvatartás

  • Az altemplom kizárólag a programnaptárban meghirdetett időpontokban tart nyitva, az istentiszteletek, lelkigyakorlatok, egyházi és kulturális programok, valamint a szakvezetéssel történő műemléki bemutatások idejére. Minden más időpontban az épület és annak kertje zárva tart. Ezt nagyon fontos szem előtt tartani, nehogy feleslegesen fáradj a helyszínre.
  • Kérik, hogy a programokra minden esetben regisztrálj, mert a nagy érdeklődésre való tekintettel könnyen lehet, hogy már nem férsz be az épületbe.
  • November 1-jétől a rendszeres műemlékbemutatás a szezon tavaszi kezdetéig szünetel.

Árak:

Ingyenes
Szabó Eszter profilképe
Szerző
Szabó Eszter
frissítve: 2021-10-01

Tömegközlekedéssel

  • A Budapest–Szentendre és Esztergom–Pilismarót között közlekedő járatról a Dömös, felső (KPM üdülő) buszmegállóban érdemes leszállni.

Megközelítés

  • A buszmegállóból délkeleti irányba indulunk a Kossuth Lajos úton, majd a református templomnál jobbra fordulunk (a táblákat követve) az Álmos herceg útjára. A romokat az út bal oldalán találjuk a temető felett (összesen 700 m séta).

Parkolás

  • A temető bejáratától néhány méterrel feljebb, a játszótér mellett ingyenes parkoló várja az ide érkezőket.

Koordináták

DD
47.764183, 18.903170
DMS
47°45'51.1"N 18°54'11.4"E
UTM
34T 342877 5292219
w3w 
///mozgató.táplál.égkék
Navigáció Google Térképpel

Környékbeli ajánlatok

Gyalogtúra · Börzsönyvidék
Ősi sziklák és régi nevek nyomában
ajánlott túra Nehézség nehéz nyitva
Hossz 15,7 km
Időtartam 5:00 óra
Szintemelkedés 592 m
Szintcsökkenés 592 m

Az útvonal több „dimenzióját" tekintve is a Visegrádi-hegység mélyére látogatunk: a vulkáni terep széléről annak szívébe gyalogolunk, eközben pedig ...

1
Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Börzsönyvidék
Körtúra a Dunakanyar fokára
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 14,6 km
Időtartam 5:00 óra
Szintemelkedés 581 m
Szintcsökkenés 581 m

Ősöreg romvulkán bércei vigyázzák a Duna és a Kárpátok találkozóhelyét. Csekély magasságok ide vagy oda, a hegykoszorú egyik természeti csodája ez, ...

15
Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Börzsönyvidék
A Dunakanyar szurdokútja
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 11,6 km
Időtartam 3:30 óra
Szintemelkedés 419 m
Szintcsökkenés 419 m

A Dunakanyar patkójának déli völgyeiben beszűkül a tér: nem csak a folyót préselik össze a hegyek, hanem a csatlakozó völgyeket is szokatlanul ...

14
Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Börzsönyvidék
A királyok túrája, a túrák királya
ajánlott túra Nehézség nehéz
Hossz 21,7 km
Időtartam 7:30 óra
Szintemelkedés 795 m
Szintcsökkenés 796 m

Ezt tényleg látni kell: klasszikus félkör Dömösről a jellegzetes formakincsű Vadálló-kövek mentén a kihagyhatatlan panorámát kínáló Prédikálószéken ...

6
Szerző: Farkas Péter,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Börzsönyvidék
A Visegrádi-hegyek csendes oldala
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 16,6 km
Időtartam 5:30 óra
Szintemelkedés 731 m
Szintcsökkenés 731 m

A Visegrádi-hegység ritkán járt hátaira és völgyeibe tartunk, olyan kilátópontokra, melyekről a széles erdőtáj hátterében távolinak tűnik a Duna, ...

4
Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
Hegyikerékpározás · Pilis-hegység
Sármentesen a Pilis tetejére
ajánlott túra Nehézség nehéz nyitva
Hossz 43,7 km
Időtartam 4:51 óra
Szintemelkedés 826 m
Szintcsökkenés 826 m

Bringáznál egy jót az erdőben, az autóktól távol? Esetleg sokat esett, de nincs kedved a sárhoz, a nap végén pedig a bringapucoláshoz?

1
Szerző: Németh Ádám,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 14,9 km
Időtartam 4:25 óra
Szintemelkedés 416 m
Szintcsökkenés 416 m

A táj ezer arcát mutatja be a Zebegényből induló könnyed, patakátkelésekkel tarkított körtúra a Dél-Börzsöny vulkáni peremhegyein.

9
Szerző: Dr. Szentes Szilárd,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 11,2 km
Időtartam 4:00 óra
Szintemelkedés 726 m
Szintcsökkenés 726 m

Zebegény környékének legszebb kilátópontjait végigjáró körtúra, amely érinti a Julianus barát tornyot és a Bodzás-völgy bükkösében fakadó Ernő ...

32
Szerző: Dr. Szentes Szilárd,   Magyar Természetjáró Szövetség

Mutass mindent

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Dömösi prépostsági romok

Álmos herceg útja
2027 Dömös
Telefon +36 70 793 2499

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak Rossz időben is ajánlott
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 8 Közeli túrák
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp