Erzsébet-pihenő (négyévszakos pihenőház)

A valkói út mellett strázsáló Kőkereszttől alig másfél kilométerre a Gödöllői Kék nyomvonala is érinti a bájos, csendes tisztást, ahol girbegurba, öreg fák árnyékában régóta vadászház áll. Ez nem meglepő: a környék évszázadok óta kedvelt vadászterület, a Grassalkovich I. Antal által a 18. században létesített vadaskert pedig egész Európában híressé vált. Miután 1867-ben koronázási ajándékként megkapta a magyar államtól a gödöllői kastélyt, rendszeres tavaszi és őszi itt tartózkodásai során maga Ferenc József is örömmel űzte a vadat a koronauradalom erdeiben. Felesége, a magyarok között különösen népszerű Sissi gyakran lovagolt errefelé a „Király úton”, és közben állítólag itt, a ma róla elnevezett pihenőnél időzött a legszívesebben. Ennek tiszteletére a Sisi Baráti Kör 2001-ben egy tardosi mészkőből faragott emlékkövet helyezett el a háztól nem messze. A hely másik neve, a Szépjuharfa is a Sissi-kultuszhoz köthető, mivel egy olyan fára utal, amelyet a hagyomány szerint maga a királyné ültetett el. A közeli fák közül figyelemre méltó egy nagyjából háromszáz éves, már nem élő tölgymatuzsálem is.

 A régi vadászházat 2022-re felújították, így jelenleg „négyévszakos pihenőként” működik, ami azt jelenti, hogy nappali tartózkodásra, rendezvényekre bérelhető ki a Valkói Erdészettől. Az egyszerű, faborítású épület vaskályhával fűthető szobájában egy nagy ebédlőasztalt, a konyhában palackos gázzal működő tűzhelyet és sütőt találunk, a villanyvilágítást pedig napelem biztosítja. Vezetékes víz nincs, ahogy a közelben működő forrás sem, ezért vízről mindenkinek magának kell gondoskodnia. A ház körüli árnyas pagonyban viszont számtalan pad-asztal garnitúra, illetve több tűzrakó hely is van, ezáltal ideális helyszín társasági eseményekhez.

Egyébként Sissin kívül az Erzsébet-pihenőnek más történelmi vonatkozása is van: itt húzódik az ókori eredetű Csörsz-árok egyik szakasza. Az egyes értelmezések szerint a Kárpát-medence legnagyobb építményének számító, a Dunától keletre Magyarország jelentős részét is behálózó gigantikus sáncrendszert valószínűleg a szarmaták alakították ki a rómaiak megbízásából 322 után, egy békeegyezmény vállalásaként. Bár védelmi jelentőségét az ellentét kiújulása miatt alig fél évszázad alatt elvesztette, a vonalvezetése máig rengeteg helyen megfigyelhető, így az utóbbi csaknem két évezredben számos mese és legenda született a keletkezéséről. Többek között ezekről is sokat megtudhatunk a szintén 2022-ben létesített, a korábbi virtuális tanösvényt felváltó, tájékoztató táblákkal ellátott Csörsz-árok tanösvényen, amely a ház mellett vezet el.

A ház előzetes foglalás alapján vehető igénybe. A bérlésével kapcsolatban Magyar Ferenc erdészetvezetőt lehet keresni a magyar.ferenc@pprt.hu címen.

Az árakkal kapcsolatban a megadott e-mail-címen lehet érdeklődni.

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2022 szeptemberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!