Teknős tanösvény (Dunakeszi)

A Teknős tanösvény állomásai 

Az áruházi parkoló szélén, egy füves placcon emeletes fatákolmány jelzi a a Teknős tanösvény indítópontját. A tanösvény java azonban csak hátrébb, a fák között rejtőző csatorna túloldalán kezdődik, hiszen ez határolja el a tőzeglápot. Odáig padokként és deszkajárdaként is használható pallóelemek mutatják az irányt a fűben, és a parton léphetünk be a láperdőbe.

A hídon átkelve még rövid erdei séta áll előttünk, mielőtt elérjük a valódi attrakciót, a 900 m hosszú tanösvény pallósorát. A Teknős tanösvény különlegessége, hogy kialakítói az ismeretterjesztéshez szimpla táblák helyett trükkösebb, izgalmasabb megoldásokat alkalmaztak. Klasszikus állomások helyett például kisebb infópontok és nagyobb, játékos ismeretszerzésre sarkalló „pavilonok” sorakoznak az útvonalon. Utóbbiakból négyet találunk: a javasolt haladási irány szerinti első „pajta" a dunakeszi tőzegláp történetét, társulásait, lakóit mutatja be egyetlen nagy, informatív dekorációként. A második egy kiágazó sétányszakasz kapuja a padlóján kötélhíddal, a harmadik pedig élményelemként és fizikai értelemben is az útvonal csúcspontja: gyerekek számára kényelmesre döntött mászófal és lépcső is felvezet a teraszára, ahonnan a lápi tóra nézhetünk le. Az utolsó építmény egy kötélmászóka madármegfigyelésre kialakítva – és ha esetleg madarat nem is látnánk, legalább a gyerekek elfoglalhatják magukat a köteleken csimpaszkodva.

Ezeken kívül rövid szövegekkel ellátott, kis fémtárcsák sorakoznak a korlátokon. Képek nincsenek rajtuk, az illusztrációt a hátterükben megfigyelhető valóság „rajzolja", így a tanösvény állomásai egységet képeznek közvetlen környezetükkel. Megismerhetjük például a tőzegláp különböző fejlődési fázisban lévő foltjait, amiknek eltérő mikroklímaviszonyaira hő- és páratartalom-mérővel ellátott oszlopok hívják fel a figyelmet. De a láp élőlényeiről és társulásairól is sok rövid, könnyen fogyasztható, mégis érdekes információt szerezhetünk. A kiágazás végén épített mászófalas fordulóponthoz kis sziget is tartozik, ahol jó eséllyel figyelhetjük meg hazánk egyetlen őshonos teknősfaját, a mocsári teknőst.

A pallósor kialakítása és környezete

A tervek szerint a pallósétányt idővel részben befonják a futónövények, így csak a tornyok tűnnek majd ki a lápi környezet zöldjéből. A pavilonokat egyébként kékre, a természetben legritkábban előforduló színűre festették, de megjelenésében minden más elem is izgalmas és játékos. A pallósétányon kívüli részen deszkapallóelemeket fektettek a talajra, amik jól néznek ki, és mutatják az utat, viszont mivel nem érnek össze, sáros-vizes időszakban nem sokra megyünk velük.

Hogy miként keletkezik a tőzegláp, mi a szerepe a klímaváltozás elleni harcban, és milyen élőlények lakják a dunakeszi lápfoltot, ezt mind megtudhatjuk a kihelyezett infópontokról sok egyéb érdekesség mellett. De a Teknős tanösvényt már csak építészeti megoldásai és izgalmas kialakítása miatt is érdemes felkeresni.

Az apró dunakeszi láp nagy részét már megsemmisítették a terület beépítése során, és a máig megmaradt folt védettsége és megmaradása is kérdésessé vált a 2000-es évek végén. A megépült tanösvénynek ezért fontos funkciója, hogy megismertesse a közönséggel ezt az értékes élőhelyet, ezáltal biztosítva hosszútávú fennmaradását.

A szerző tippjei:

• A tanösvény babakocsival is járható, de a pallósétány két végén kis lépcsők találhatók, az azon kívüli részeken pedig esetenként sárral kell megküzdeni.
• Az útvonal nagyrészt napnak kitett területen vezet, így nyári hőségben erre kell készülni.

Egész évben szabadon látogatható napkeltétől napnyugtáig.

Ingyenes