Budakeszi Herbárium és Dendrológiai Tanösvény

A kert története

A Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány 1995-ben jött létre, és ebben az évben az Erdészeti Hivatal támogatásával megkapta a Dendrológiai Dokumentációs és Dendrológiai Atlasz program a Pilisi Parkerdő Budakeszi Erdészete területén lévő volt Vadkísérleti Állomás 650 m2-es épületét. Ennek helyreállítása után, 1999-ben itt egyesítette az alapítvány a Dendrológiai Atlasz-expedíciók, ddig az USA-ban, illetve a Budakeszi Erdészet területén tárolt gyűjteményeit. Így jött létre a dendrológiai munkák hazai alapítványi műhelye, a „Budakeszi Herbárium”. Az expedíciós gyűjtésekből nevelt eredeti élőhelyi növényekből alakította ki az alapítvány a földrajzi elrendezésű Dendrológiai Tanösvényt és az államilag is nyilvántartott törzsültetvényt.

Botanikai értékek, érdekességek

A herbárium épületétől nyugatra és délre eső területen, főleg a kísérleti állomás építéséhez (1974) köthető telepítésekből származnak a méretes duglász- és simafenyők, szerblucok, ezüst, fekete- és erdeifenyők, kaukázusi jegenyefenyők és virginiai borókák. Az élőgyűjteményt nyugatról kék duglász- és kolorádói jegenyefenyőkből álló sor határolja.

A tanösvényi gyűjtemény földrajzi szemléletű, eredeti élőhelyek többszintű növényzeti képét, illetve együtteseit villantja fel. Közép-európai szempontból a tanösvény érdekessége, hogy itt valamennyi (18) ciprusfajt és a borókák gazdag választékát – termőhelyüket felidéző kísérő növényekkel együtt – mutat be, valamint itt van Magyarország egyetlen magyaltölgy állománya 24 fával és eredeti mediterrán kísérő növényzettel.

A kaukázusi jegenyefenyő csoportra alapozva az épülettől északnyugatra fekvő részen alakították ki a kaukázusi/nyugat-ázsiai részt. Az épülettől délre eső enyhe lejtő szélvédett, napsütötte területeire eu- és szubmediterrán makkia-, illetve nyugat-észak-amerikai chaparral-növények kerültek.

A nyugati területen a tanösvényt Ázsia (benne külön Japán, Közép- és Nyugat-Kína, Himalája és Tajvan részek) fenyői és érdekesebb, ritkább kísérő cserjéi övezik, míg a középső és keleti részre – a mediterrán flórát bemutató részhez csatlakozóan – a száraz medencék és a félsivatagi területek növényzete került, benne mexikói elemekkel.

A déli lejtő alján a mérsékelt övi fenyves esőerdők és a tengerparti óriásfenyő állományai adnak szemelvényt. Az ehhez délről csatlakozó, mélyebb fekvésű, lapos és hidegebb területeken keleti Észak-Amerika növényvilágából láthatók állományformáló fajok.

A tanösvényhez az épülettől északnak csatlakozik egy cseres tölgyes állomány, amelynek keleti fele természetközeli állapotban van, míg ennek középső és nyugati részén a hidakkal tagolt erdei ösvény örökzöld és virágzó aljnövényzettel egészül ki.

Az épülettől keletre lévő 0,1 hektáros gyűjteményrészen esztétikai elgondolás szerinti 30-féle fenyőfajtát mutatnak be. Végül, a herbáriumi épület három oldalról zárt udvarán ritkán látható örökzöld fajokból álló válogatás látható.

Természetvédelem

Néhány hazai, illetve kárpát-medencei védett fás növény – így két csodabogyó faj, négy védett boroszlán, fekete galagonya és szentendrei rózsa mellett a génmegőrzés szempontjából a legnagyobb értéket a hazájukban és azon kívül is ritka, veszélyeztetett külhonos fajok képviselik.

Kutatás és egyéb közcélú tevékenység

Az intézmény fő tevékenysége a világ mérsékelt égövi erdeinek, fás növényeinek eredeti termőhelyi dokumentálásán alapuló Dendrologiai Atlasz készítése. Ugyanakkor az 1997 óta folyamatosan bővített, fejlesztett, hitelesen dokumentált élő gyűjtemény génmegőrző, honosító, szelekciós munkája is fontos feladat. A nemzetközileg elismert herbáriumi gyűjtemény több mint kétszázötvenezer mintából áll, és folyamatosan bővül.

Az intézmény több arborétum megtervezésében, fejlesztésében, növényanyagának bővítésében vett, illetve vesz részt, és ennek kapcsán a telepítésre szánt fajok szelekciójával és szaporításával is foglalkozik. A közterületek számára alkalmas fajok kitelepítése és ehhez kapcsolódóan a szakértői tevékenység is folyamatos.

Oktatás és ismeretterjesztés

A kert – tanösvénye, gyűjteményei révén – a kertészeti és erdészeti oktatás növénytani vonatkozású szakjainak oktatási színtere. Az élő gyűjteményt növénybarátok, érdeklődő szakmai csoportok rendszeresen felkeresik. Az alapítvány munkatársai kiterjedt dendrológiai ismeretterjesztő munkát folytatnak.