Római út darabja

Varga Gábor tudományosan feldogozott, számos térképpel illusztrált, igen alapos tanulmánya 2016-ban az Akadémiai Kiadó Archeológiai Értesítőjében, a 123-141. oldalon „Római út Érd határában” címmel jelent meg. Az Érdről Százhalombatta felé vezető egyenes földutat első alkalommal 1244-ben „VIAM PVBLICAM” néven egy oklevél említi. 1282-1285 között összeállított művében Kézai Simon, majd Kézai nyomán a Képes Krónika, Thuróczy János, Bonfini és Oláh Miklós „STRATVM”-ként hivatkozott az útra. Csak az biztos, hogy 1526-ban II. Lajos magyar király Budáról Mohács felé tartva Érden szállt meg, az útról nem történik említés. A török korból való adatok elenyészőek. Nem tett róla említést sem Evlia Cselebi (1611-1682) oszmán-török világutazó, sem Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730) olasz földrajztudós, hadmérnök. 1730-1750 között Mikovinyi Sámuel Fejér megyét ábrázoló térképén Érd térségében két utat jelölt. Bél Mátyás 1746-1749 között állította össze a Notitia Fejér megyéről szóló kéziratát, de a Római útról nem emlékezett meg. Balla Antal 1773-ban készített, Érdet és környékét feltüntető térképén a felirat szerint „VIA POSTALIS AD HANSABEK ET BVDVM DVCENS” olvasható. Magyar fordítása: „A POSTAI ÚT HAMZSABÉGRE ÉS BUDÁRA VEZET.” Hamzsabég Érd török kori neve.

1814-ben Csapó Benjámin a Nemes Fejér vármegyei rendes és a nemes Magyar Királyságra esküdt földmérő felmérte a Római és a vele párhuzamos Postai utat. A 2. katonai felmérés térképe 1858-ból a maival megegyező nyomvonalon mutatja a Római utat. A Római út több szakasza a Duna árterületére esett, ezért a dunai árvizek után az utat mindig javítani kellett. 1837-re megépült a mai 6-os számú főút, a Római út nem volt többé az országos úthálózat része, karbantartásával felhagytak.

A Római út maradványa kb. 3 méter széles, több száz méter hosszú útszakasz, melynek köveiről olyan feltételezések is vannak, hogy nem a római korból származnak. Sprinz Emma régész sokat tett azért, hogy Érd római kori emlékeit a nagyközönség is megismerje.

A Római út mentén földbe vájt pincék sorakoznak, kőből rakott egyszerű homlokzattal és kő boltozattal. Gazdagabb kiképzésű présházak is előfordulnak. Egyik pince előtt a 19. századból származó, ma is működő fa szőlőprés látható.

Szent Donát szobra az érdi Pincesoron bájos falazott fülkében áll, amit 2008-ban helyreállítottak. Arezzoi Szent Donát püspök (? – 362. augusztus 7) a borvidékek, szőlőskertek és szőlősgazdák védőszentje. Quadratianus római császári tribunus csodás tettei miatt börtönbe vetette és lefejeztette. Rómában temették el. Attributuma a törött kehely. A legenda szerint Arezzo püspökeként éppen misézett, amikor pogányok törtek a templomba és kezéből kiverték a borral telt üvegkelyhet, ami a kőpadlóra zuhant és összetört. Ám Szent Donát kérésére csodálatosan összeforrt. – 1652-ben ereklyéit Rómából Németországba, a Rajnavidéken Münstereifel városába vitték. Út közben a kísérő papot villámcsapás érte, de az nem halt meg. Ezt a csodát is a Szent Donátnak tulajdonították. Tisztelete azóta terjedt el. Szent Donáthoz különösen villámcsapás és jégeső ellen fohászkodtak.

A pincéket alkotó falazó téglák között érdi égetési jegyűek is megtalálhatók. Az év során két alkalommal ünnepelnek az érdiek: június 11-én, szőlővirágzás napja idején és szeptember-októberben, a szüreti mulatságon.

A Duna a Római Birodalom keleti és északi határa, ún. limese volt. Érden Liber Páternek, a bor és mámor itáliai istenségének ajánlott oltárkövet találtak. Érdről a Százhalombattára vezető Római út egy szakaszának ókori burkolata fennmaradt. E Római mélyút menti Pincesoron egy fülkében Szent Donát szobra áll. Ezek az Érd Ófalu építészeti emlékei hetedik részének alkotói.

Forrás: Tervlap https://tervlap.hu/cikk-nezet/erd-ofalu-epiteszeti-emlekei-7-resz