Ma már kevésbé van benne a köztudatban, de Zala vármegye délnyugati részén komoly olajkitermelés folyt a múlt század negyvenes éveitől. Ennek a központja Lovászi volt, ahol – bár a kitermelés már évtizedek óta leállt – ma is rengeteg nyoma maradt az olajiparnak. Ezeket egy határmenti gyalogtúrán és egy földalatti légópincerendszer bejárásával fedezhetjük fel a legkönnyebben.
Még nyáron is kabátban kell érkezni
A túrák gyülekezője a község központjában található, kis parkolóban van, innen párperces sétával érhető el a pincerendszer lejárata. A bő kétórás programra nyáron – még a legnagyobb kánikulában is – érdemes meleg ruhát vinni, mert a föld alatti járatokban 10 fok körül alakul az átlaghőmérséklet.
A masszív, vasbeton bejárat után hosszú folyosón találjuk magunkat, ahol interaktív kiállítás mutatja be az olaj keletkezésének részleteit, valamint a helyi kőzetrétegekről is számos érdekesség kiderül. A földrajzi gyorstalpaló után veszünk bele a bunkerrendszer útvesztőjébe, ami közel egykilométeres hosszával az egyik legnagyobb Magyarországon. A bunker egy részét pályázati forrásból sikerült felújítani és korszerűsíteni, valamint ebből valósította meg az önkormányzat a föld alatti kiállítást is.
Atomtámadásra számítottak
Az első itteni légópincéket még a 1940-es évek közepén hozták létre, majd a Déli Védelmi Rendszer építésével egy időben elkezdték kibővíteni és egymással összekötni a bunkereket, hogy egy esetleges háború esetén idemenekülhessenek az olajipari dolgozók és családtagjaik a bombázások elől. Erre szerencsére soha nem került sor, Lovászit és környékét még a II. világháború során sem érte bombatámadás.
Ezt persze nem tudhatták előre, és mivel atomtámadásra is készültek, saját kút- és vízhálózata, valamint levegőztető-rendszere is volt a pincerendszernek, ahová 1000 főt lehetett volna bezsúfolni padokra ültetve. Ennyi ember esetében mindössze két napig tartottak volna az óvóhely tartalékai, de nem is terveztek többre, így például élelmiszerraktárakat nem is alakítottak ki, és vécéből is mindössze pár darab volt, amikből kettő megmaradt mutatóba.
A mintegy kétórás föld alatti élmény után meg kell szokni a napfényt, és azt is, hogy teljesen más helyen bukkanunk felszínre. Ezek után ismét egy párperces séta következik a Vasfüggöny Múzeumig, ahol rövid tárlatvezetés és az olajipar történetét bemutató videó levetítésével zárul a program. A múzeum aprócska kiállítóterébe helytörténeti és az egykori határvédelemhez kapcsolódó tárgyi emlékek kerültek, a falakon archív felvételek idézik fel Lovászi múltját, de található az épület mellett egy sziréna is, ami régen a bunker tetején volt.
Az óvóhely mellett az önkormányzat egy közel tízkilométeres gyalogtúra-útvonalat is kialakított, és évente kétszer vezetett túrákat tartanak rajta. A „hosszú bunkertúrákat” május 1-jén és október második felében rendezik, és érdemes rájuk időben jelentkezni, mert hamar betelik a 100 főben limitált létszám. Természetesen nem ennyi ember indul neki egyszerre, mert három csoportra osztják a jelentkezőket.
A zalai fekete arany
A lovászi olajkitermelés története a múlt század harmincas éveiben kezdődött, ekkor végeztek méréseket a környéken, amelyek biztató eredményeket hoztak, így egy 1940 nyarán végzett kutatófúrás után már az év végén megkezdődött a kitermelés az L1-es nevű kúton (L, mint Lovászi). A kezdeti sikereken felbuzdulva hamarosan több tucat további kutat állítottak munkába, így 1941 végére a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) már 22 kúton keresztül 138 ezer tonna kőolajat és 39 millió köbméter földgázt termelt. A fejlődés ütemét jól jelzi, hogy 1943-ban már 74 kúton keresztül szivattyúzták az értékes energiahordozót, és évi mintegy félmillió tonna kőolajat sikerült termelni.
A terület infrastruktúráját folyamatosan fejlesztették, az 1950-es évek közepére már 150 darabot számlált a kúthálózat, ám a termelés üteme lassult, az 1960-as évek első felében már az évi százezer tonnát sem haladta meg a kitermelt kőolaj mennyisége, az 1970-es évek derekára pedig húszezer tonnára csökkent ez a szám. Összesen 478 kutat fúrtak a Lovászi környéki olajmezőn, ami ellipszis alakú és mintegy 20 km² nagyságú volt. A mezőn ma már nem folyik kitermelés, de a mélyben, a rétegek között állítólag több mint tízmillió tonna kőolaj rejlik.
Opening times
Az önkormányzati fenntartásban lévő Légópince és a Vasfüggöny Múzeum csak előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Price:
- Felnőtt: 2500 Ft
- Diák/nyugdíjas: 1800 Ft
- Csoportos jegy (10+ fő): 20 000 Ft/csoport
Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2026 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
Public transport
- A légópince találkozási pontjához a Lovászi, presszó nevű megállónál kell leszállni a buszról.
Get Timetable to destination
Directions
- A buszmegállótól kb. öt perc sétával érjük el a Vasfüggöny Múzeum és Légópince találkozási pontot, ami egy kis parkoló a lakótelep mellett: ehhez a főútból kiágazó P+ jelzést kell követnünk az első sarokig, ahol balra találjuk a parkolót, azaz a találkozási pontot (360 m, 12 m szintemelkedés).
Parking
- Ha autóval érkezünk, akkor a Vasfüggöny Múzeum és Légópince nevet írjuk be a navigációba (a Google Maps és a Waze is „ismeri" a helyet), így közvetlenül a találkozási ponthoz jutunk Lovászi központjában – ami egy kis parkoló. Ha egy telefonfülkét is látunk, biztosak lehetünk benne, hogy jó helyen álltunk meg.
Coordinates
Recommendations nearby
We turn in a heart shape into the center of the wooded areas of Zala, into the internationally recognized forest reserve, the Vétyemi primeval ...
At the beginning of the 20th century in Zala, hardly any timber was harvested from the extensive forests covering the county, despite the abundant ...
Numerous cycling routes can be linked on the low-traffic roads hiding among the gently rolling hills of southern Zala; this 45-kilometer loop ties ...
A tour description about the Olajos Körút - Papp Simon route performance tour published in the "You wrote" column of Turista Magazin.
We arrive by narrow-gauge railway deep into the forests of Zala, to Kistolmács, from where we cross the Zichys' hunting lodge and park forest and ...
This DDK section runs in the more rugged southern part of the Zala Hills, mostly through hills covered with oak forests. The section ends out of ...
Varazdin and Csáktornya are both very close to the Hungarian border, andThey have played an important role in both Hungarian and Croatian history ...
We wander among the picturesque surroundings of the Inner Őrség villages, getting acquainted with pottery traditions, the wildlife of forests and ...
Lovászi Vasfüggöny Múzeum és Légópince
We turn in a heart shape into the center of the wooded areas of Zala, into the internationally recognized forest reserve, the Vétyemi primeval ...
At the beginning of the 20th century in Zala, hardly any timber was harvested from the extensive forests covering the county, despite the abundant ...
Numerous cycling routes can be linked on the low-traffic roads hiding among the gently rolling hills of southern Zala; this 45-kilometer loop ties ...
A tour description about the Olajos Körút - Papp Simon route performance tour published in the "You wrote" column of Turista Magazin.
We arrive by narrow-gauge railway deep into the forests of Zala, to Kistolmács, from where we cross the Zichys' hunting lodge and park forest and ...
This DDK section runs in the more rugged southern part of the Zala Hills, mostly through hills covered with oak forests. The section ends out of ...
Varazdin and Csáktornya are both very close to the Hungarian border, andThey have played an important role in both Hungarian and Croatian history ...
We wander among the picturesque surroundings of the Inner Őrség villages, getting acquainted with pottery traditions, the wildlife of forests and ...

User Questions