Pécsváradi vár

A pécsváradi várat mindenki várnak hívja, annak ellenére, hogy az tulajdonképpen soha nem szolgált hadászati célokat. Bár várostromok tényleg nem voltak itt, a monostort már a kezdetektől ellátták várszerű falakkal; a várárokkal, farkasveremmel ellátott, bejáratot védő barbakán bástya falrészlete ma is látható. Ezeket azért építették, hogy az esetleges rablótámadások ellen megvédjék a bent lakókat.

Az egyik legnagyobb élmény a vár bejárása során a 10-11. századból megmaradt kápolna, melyben az ország egyik legkorábbi középkori falfestménye látható. A szentély boltozatán látható bizánci stílusú festményrészlet valószínűleg Szent Mihály arkangyalt ábrázolja. A vártörténeti kiállításon sok érdekes, a monostor mindennapi működésével kapcsolatos információt is meg lehet tudni, például azt, hogy az épületet már a kezdetektől vízvezeték kötötte össze egy közeli forrással, ahonnan természetes eséssel vezették el idáig a vizet. Ezenkívül a kovácsműhely, a látványkonyha és a bencés gyógynövénykert is felfedezésre vár. A Vak Béla trónja névvel ellátott díszes, faragott szék az udvar egy hatalmas fája alatt annak az időnek állít emléket, amikor a király három évig itt élt, és a krónikák szerint szívesen üldögélt egy nagy gesztenyefa árnyékában.

A várat igény szerint vezetett sétával is felfedezhetjük, sőt, a gyerekek számára mesés-játékos várvezetéssel is készültek. A vármúzeumban zseblámpás, illetve borkóstolós-mesélős sétán is részt vehetünk, ugyaninnét indulnak a különféle, várost felfedező séták is.

Vártörténet

A vár helyén eredetileg Géza fejedelem udvarháza és két királyi kápolna állt, majd István király az udvarházat a bencéseknek adományozta a hozzá tartozó falvakkal együtt. 998-ban – a pannonhalmi után – itt alapították meg az ország második bencés apátságát. Az apátság 1015-ös alapítólevelében a király négy betegápolót és hat fürdőszolgát rendelt a monostorhoz, vagyis itt már a kezdetektől gyógyítottak is. A pécsváradi monostort ezért a hazai gyógyítás, gyógyszerészet egyik bölcsőjének is tekinthetjük.

Pécsváradnak a 12. századi trónviszályban is szerepe volt. A trónját féltő Könyves Kálmán a rendszeres trónkövetelési szándékkal jelentkező testvérét, Álmos herceget és annak fiát, Bélát 1115 körül megvakítatta, hogy így tegye őket alkalmatlanná az uralkodásra. Az 1120-as években Álmos herceg családjával menekülni kényszerült. Bizánc felé indultak, de fia, Béla megbetegedett, ezért őt a pécsváradi kolostorban hagyták, ahol legalább volt remény a gyógyulására. A menekülő családot utolérték az üldözők, Béla viszont meggyógyult, és később II. (Vak) Béla néven király lett, mivel Kálmán fiának, II. Istvánnak nem volt fiúörököse.

1543-ban, a török közeledtének hírére állítólag Fráter György elrendelte a monostor lerombolását, megfelelő katonai erő hiányában így akarták megakadályozni, hogy pogány kézre kerüljön. A szerzetesek a török kiűzése után már nem jöttek vissza. A terület gróf Zinzendorf birtokába került, aki a monostor megmaradt romjainak egy részét teljesen elbontatta, máshol pedig új falakat építetett.

Látnivalók a közelben

• Rockenbauer Pál síremléke mindössze 1,3 km-es sétával elérhető

• minden nap 9:00-17:00
• nyári hosszabbított nyitvarartás: 9:00-18:00

Előzetes bejelentkezéssel nyitvatartási időn kívül is látogatható.

• Teljes árú jegy: 1400 Ft
• Kedvezményes jegy (15 fő feletti csoport, nyugdíjas, diák): 900 Ft
• Családi jegy (2 felnőtt + 1-3 gyermek): 3400 Ft
• Pécsváradi lakosok és 6 éven aluli gyermekek számára: ingyenes

A várvezetés díja:

• 6000 Ft/csoport

A csoport legfeljebb 30 fő lehet, ennél nagyobb létszámú csoportokat bontásban, 3000 Ft/bontott csoport áron tudnak körbevezetni.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 októberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!