Mátyás-templom, Budapest

A Mátyás-templom nem csak Budapest, de az ország egyik legismertebb műemléke is. Sokszor hivatkoznak rá középkori épületként, de ez csak részben igaz: külső és belső megjelenése a várhoz hasonlóan alig több mint egy évszázados átalakítás eredménye, így sokkal többet mond el a 19. század végi gondolkodásról, mint a középkori templomépítészetről. Ennek ellenére az épületen ma is felfedezhetjük az előző évszázadok stílusainak nyomait, és vitathatatlan, hogy színes Zsolnay-cserepes tetőjével mára nélkülözhetetlen része a budai panorámának.

2015-ben új fejezet nyílt az épület történetében: most már mindenki látogathatja a torony körerkélyét is, amely építése óta csak kevesek kiváltsága volt.

Az elsőre 19. századi neogót templomnak tűnő épület egyes részei majd' 700 éves múltra tekintenek vissza. A legkorábbi írásos forrásaink szerint a templomot eredeti formájában IV. Béla uralkodása idején, a 13. században építették. Első átalakítása Nagy Lajos nevéhez fűződik, később rendszeressé vált az épp divatos stílusban való átformálása. A templomot gyakran használták az uralkodók is, Mátyás király itt tartotta mindkét esküvőjét.

A 16. századi török megszállás alatt budai főmecsetként használták, ez mentette meg attól, hogy sok más korabeli templomhoz hasonlóan lerombolják. Később a jezsuiták birtokába került, akik barokk stílusban alakították át, és melléképületekkel fogták közre a templomot. Mai külsejét a 19. században nyerte el Schulek Frigyes tervei alapján, aki a melléképületek lebontása után díszes neogót külsőt és káprázatos belső dekorációt varázsolt a templomnak.

A nem hivatalos Mátyás-templom nevet is ekkor kapta, mert az átalakításkor megtalálták a tornyon az uralkodó címerét; hivatalos titulusa egyébként Nagyboldogasszony-templom. A belső falfestmények Székely Bertalan és Lotz Károly munkái. Szintén nekik köszönhetőek a színes üvegablakok. A templom talán legjellegzetesebb része a harangtorony, amelynek alsóbb emeletei az évszázadok során az egyetlen olyan részei voltak a templomnak, amelyek mindvégig őrizték a Mátyás-korabeli külsejüket.

Legalsó két szintje még a 13. században épült, az erre emelt három, nyolcszögű toronyszint pedig Mátyás 1470-es építkezése óta ékesíti a homlokzatot. Schulek az átalakítás során építette a díszes, kőcsipkés toronycsúcsot, amelynek erkélyéről - sokáig csak a kiváltságosaknak - fantasztikus panoráma tárul elénk.

A toronyban két történelmi és négy újonnan öntött harang lakozik, amelyek összesen mintegy 10 tonna súllyal nyomják a tornyot. A négy nagyobb haranghoz úgynevezett elleningákat is építettek, amelyek azonos súlyukkal ellentétes irányba lengve semlegesítik a harangozás következtében toronyra ható erőket.

A 2013-ban befejezett felújításnak köszönhetően az épület ismét régi pompájában díszeleg. 2015 nyara óta történetében először a harangtorony is bárki által látogatható. A 47 méter magasan lévő körerkélyre 197 lépcső megmászásával juthatunk fel, ám az elénk táruló látvány garantáltan egyből feledteti velünk a lépcsőzés fáradalmait.

A templom nyitvatartása egyházi események, liturgiák esetén változhat, ilyenkor az egyházi események elsőbbséget élveznek. Érdemes a templom eseménynaptárában tájékozódni az adott napról. Évente egy alkalommal, Nagyszombat napján (húsvét előtti szombat) a templom csak az imádkozók számára látogatható.

A templom turisták számára belépőjeggyel látogatható. A harangtorony szintén belépő megváltásával látogatható.

Templom: 

• Felnőtt: 2900 Ft
• Diák, nyugdíjas: 2300 Ft
• Családi jegy (2 felnőtt + 1 gyerek) 6900 Ft
• Családi jegyet kiegészítő, 6 év feletti gyerekjegy: 200 Ft

Harangtorony:

• Felnőtt: 3400 Ft
• Diák, nyugdíjas: 2900 Ft
• Családi jegy (2 felnőtt + 1 gyerek) 7900 Ft
• Családi jegyet kiegészítő, 6 év feletti gyerekjegy: 200 Ft

Jegyárral kapcsolatos további információk a templom hivatalos oldalán találhatóak.

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2025 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a honlapon, és ha eltérést tapasztalsz, írd meg nekünk!