Bányásztemplom (Nagybörzsöny)

Első ránézésre jellegtelen épületnek tűnik a plébánia melletti kis dombra épített templom – bár a kapubélletek már mutatnak valamit az épület értékéből, érdemes körüljárni azt, így hátul rábukkanhatunk a hamisítatlan gótikus jegyekre.  Mielőtt belépnénk a templomba, a csúcsíves, gótikus nyugati kapu felett megfigyelhetünk egy félköríves mezőben egy keresztbe tett éket és kalapácsot – erről a bányászjelvényről nyerte ma használatos elnevezését a templom.

Az eredeti épület a 13. században épült, egy kisebb hajóból és egyenes záródású szentélyből állt; ezt később többször is megnövelték hozzáépítésekkel a későbbi századok folyamán. A Bányásztemplomot német hospesek (az itteni letelepedésért cserébe kiváltságokat kapó „bevándorlók”) emelhették, míg az eredeti lakosság a Szent István-templomot használta. Az elnevezés nem véletlen: Nagybörzsöny (német nevén Deutschpilsen) bányásztelepülés volt, a hegység érceit termelték ki lakói.

A vagyoni gyarapodása lehetővé tette, hogy valamikor a 15. század folyamán átalakítsák és kibővítsék templomukat, ekkor készült az oltártér délkeleti (csúcsíves, három karéjos), illetve déli (csúcsíves, mérműves) ablaka. Később további, különböző magasságban elhelyezkedő ablakokat vágtak a falba, illetve elkészült a sekrestye kisebb, nyugati helyisége és sekrestye északkeleti sarkánál álló terméskő támpillér.

A templom nyugati bejáratának gótikus, pálcatagos kőkerete, a gótikus ablakok, a csillagboltozat eredeti festése, a szemöldökgyámos sekrestyeajtó mind a 15. századot idézik, miközben az újabb korok nyomai is érezhetők.

Open from

Price: