Szent Margit-kápolna (Karancs)

A nyugalom kápolnája

Gyönyörű természeti környezetben, fenyők, tölgyek, gesztenyék, bükkök, juharok és néhány gyümölcsfa között, a magyarországi domborzati viszonyokhoz képest magasan, 685 méteren találjuk a szépen felújított, ízlésesen berendezett kegyhelyet, ahol a meredek kaptató után megpihenhetünk. A terméskőből emelt, nyitott, szélvédett kápolna boltíves bejárata mögött rendezett környezet fogadja a belépőket fehérre meszelt falakkal, amiket képek, szobrok díszítenek. Az épület külső oldalán a keresztút stációi láthatók, amiket Angyal János adományából Hakkel Gyula készített. A bejárat jobb oldalán márványtábla állít emléket a „kápolnamentő” Szőllős Gézának, azaz Bandi bácsinak (nem, nem elírás!)

Titokzatos múlt

A kápolna keletkezésének története homályba vész; sorsa is igen viszontagságos volt. A régészeti kutatások szerint az épület 13. századi alapokon áll, román stílusban építették. A török időkben állapota feltehetően leromlott, de később helyrehozták. Az első nagyobb, ismert beavatkozás 1927-re tehető, amikor az eredeti szentély helyére kápolnát építettek, majd hét évre rá észak-déli irányú hajót és szentélyt toldottak hozzá.

1987 tavaszán a falak már düledeztek. Ebben az évben karolta fel a kápolna sorsát Szőllős Géza, aki haláláig folyamatosan a kegyhely megmentésén, renoválásán, állagmegőrzésén munkálkodott. Maga mellé állította a környékbeli lakosokat, a helyi vállalkozókat, a hivatalokat, az intézményeket, és adományokat is gyűjtött – egyszóval minden követ megmozgatott a kápolna megmentéséért. Legnagyobb részben neki köszönhető, hogy az építmény napjainkban ilyen rendezett. Az emlékét a kápolna oldalában márványtábla őrzi, ahol a Bandi bácsi név is szerepel, ugyanis így hívták őt a környékbeliek. A felújításban nagy szerepe volt még a karancskeszi plébánosnak, Szabó Józsefnek is. 1991 nyarára újjáépítették a kápolnát, amit dr. Seregélyesi István egri érsek, a katolikus püspöki kar elnöke szentelt fel.

Legutoljára 2006-ban újult meg az épület, ismét összefogással. Ekkor hozták helyre az Ipoly Erdő Zrt. jóvoltából a haranglábat, amit a kápolnával együtt 2007 nyarán dr. Beer Miklós váci megyés püspök szentelt fel.

2013-ban kisebb tűz ütött ki az épület belsejében (valószínűleg egy meggyújtott, majd magára hagyott gyertyának köszönhetően). A kápolnában az oltár, a Szent Margit-szobor, a kegytárgyak, a terítők látták ennek kárát, de újabb összefogással sikerült mindent helyreállítani, sőt tűzbiztossá tenni, hogy hasonló baleset többé ne fordulhasson elő.

Jelenleg a Karancs-kápolna Alapítvány gondoskodik az épület karbantartásáról, állapotának megóvásáról, a környék rendben tartásáról. A kápolna bárki előtt nyitva áll. Időnként, például a Szent Péter és Pál napjához legközelebbi hétvégén búcsút tartanak itt; ilyen alkalmakkor a harangot is megkongatják, aminek hangja szétterjed a völgyben.

Legendákkal átszőtt születés

Habár hiteles forrás nem említi az épület eredetét, számos legenda kötődik a megépítéséhez. A legismertebb szerint a muhi csatából a mongol-tatár seregek elől Dalmáciába menekülő IV. Béla király a jelenlegi kápolna helyén pihent meg. Várandós feleségével Krisztusba vetett hitük bizonyítékaként megfogadták, hogy születendő lányukat Istennek ajánlják fel, ha az ország megmenekül. A történet szerint a kápolnát IV. Béla lánya, Margit hercegnő építtette hálából azért, hogy sem a szülei, sem a magyarok nem vesztek el az ütközetben. Más elbeszélések szerint nem Margit volt az építtető, hanem a tiszteletére szentelték fel az épületet.

Vannak, akik úgy tudják, hogy a kápolnát Magyarország nádora, Forgách Zsigmond gróf özvegye, Pálffy Katalin építtette, és utána mezítláb járt fel ide imádkozni. Egyesek Forgách Borbálát jelölik meg építtetőnek, mások a Mocsáry nemzetséget, de olyat is olvashatunk néhol, hogy a falakat Béla király idejében egy Káré nevű vezér húzta fel, akiről aztán a Karancsot is elnevezték.

Magához az építéshez is kapcsolódik egy legenda. A történet szerint a kápolnát eredetileg a Karancs csúcsára, a legmagasabb pontra szerették volna emelni, de amit napközben megépítettek, azt az éjszaka leple alatt az angyalok a Kápolna-hegyre vitték át – így ez lett az épület végső helye.

Érdekesség, hogy a régészek a kápolna közelében, főként a hegy keleti és nyugati oldalán sáncmaradványokat találtak, amik a bronzkorból vagy a vaskorból származhatnak – így annyiban biztosak lehetünk, hogy már az ősi időkben is gyakran megfordult az ember ezen a területen.

Furfangos remeték

A kápolna mellett remetekunyhót is találunk, amiben az 1930-as (sőt egyes helyiek szerint még az 1950-es) évekig lakott egy-egy szerzetes. Ezt az épületet 1995-ben újították fel utoljára, szintén Szőllős Gézának köszönhetően.

Ide is kapcsolódik egy megmosolyogtató, legendás történet. Az egyik itt lakó remetének volt egy kertje, amit nagyon féltett a rablók elől, ezért a kertajtó kulcsát feltette a felette levő fára, és kihirdette, hogy aki azon az ajtón átmegy, az lakat alá megy – így nem kellett hazudnia, de mégis sikerült távol tartani a rejtett fenyegetéssel a tolvajokat.

A környék egyéb látnivalói

A kápolna mellett egy 2009-ben emelt trianoni emlékművet is találunk, ahol időről időre megemlékeznek az elszakított országrészekről és a magyarság erős összetartásáról is.

A túrázókat a közelben puritán bivakszállás, tűzrakó helyek, padok és asztalok is várják. A tájékoztató táblán a kápolnához kapcsolódó történeteket, verseket olvashatunk.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes