Andaui-híd

A Hansági-főcsatornán az osztrák-magyar határ között átívelő Andaui- (más néven Mosontarcsai-) hidat az 1940-es években jobbára a környékbeli gazdák használták földjeik megközelítésre, mások számára különösebb jelentőséggel nem bírt. Először a visszavonuló német hadsereg látta rajtuk kívül hasznát, majd néhány évvel később szintén németek hagyták itt el hazánkat. Azonban ez már egy szomorúbb történet, ugyanis a kényszerkitelepítések elől menekülő sváb lakosság egy része itt távozott Magyarországról 1947-48-ban.

Néhány csendes év után 1956-ban került ismét a fókuszba a híd, olyannyira, hogy beleírta magát a világtörténelembe. A forradalom leverését követően tízezezrek próbáltak átjutni a vasfüggönyön túlra, és erre néhány hétig volt is esélyük – összesen körülbelül 200 000 ember hagyta el Magyarországot, és ebből 70-80 000 az Andaui-hídon keresztül. A menekülők a Hanságon keresztül közelítették meg a hidat, amelynek ausztriai hídfőjétől még 9 kilométert kellett gyalogolni az első osztrák községig, Andauig (az I. világháború előtt Magyarország részeként Mosontarcsa) a „Fluchtstrasse”, azaz a „menekülők útja” néven ismert mezei úton. A falu – akkortájt nem éppen jómódú – lakossága a tőle telhető módon igyekezett segíteni a „disszidánsokat”; meleg teát, pokrócot, szállást biztosítva a jobb élet reményében útnak indulók számára.

A hidat 1956. november 21-én robbantotta fel a szovjet hadsereg (egyes források magyar egységeket említenek), így az egyik utolsó menekülési útvonal szűnt meg az osztrák határon. Egy hónappal később újra a figyelem középpontjába került Andau, amikor az Amerikai Egyesült Államok alelnöke (és későbbi elnöke), Richard Nixon a helyszínen vette szemügyre az aktuális helyzetet.

A híd története 40 évvel később, 1996-ban folytatódott, amikor is osztrák-magyar együttműködés keretében új híd épült a régi helyére. A 7 méter hosszú, 2 méter széles fahíd egyben emlékhelyként is szolgál, ugyanis a magyar és az osztrák hídfőnél is emléket állítottak az 1956-os történelmi eseménynek. A Schengeni Övezethez való csatlakozásunk óta a híd ráadásul szabadon átjárható, felülírva a 20. század viharait.

A hídról érdemes egy pillantást vetni a Hansági-főcsatorna élővilágára is, hiszen két partján még megtalálhatóak a régi mocsárvilág maradványai a part menti gyékényes-nádasban. A madárvilágot vöcskök, szárcsák, cigány- és egyéb récék, szürke gémek, kócsagok, kárókatonák, jégmadarak képviselik, a vízben pedig könnyedén megfigyelhető a halak mozgása.

Ingyenes