Madármegfigyelő torony (Borsodi-dűlő)

Kilátás a madármegfigyelő toronyból

Tiszta időben a Borsodi-dűlő szikes világán túl az Alpok legkeletibb bástyáit is szemügyre vehetjük. Nyugati irányba elnézve előtérben a Soproni-hegység hullámzik, melyet a hatalmas soproni TV-torony segít beazonosítani. A Soproni-hegységtől jobbra a Rozália-hegység, balra a Wechsel-hegység rajzolódik ki. A Rozália-hegység mögött az Alpok legkeletibb kétezres csúcsait felvonultató Schneeberg és Rax csoportjait pillanthatjuk meg. Délnyugat felé, a szélerőművek mögött a Kőszegi-hegység vonulatai is megmutatják magukat. A tó határában egy régi határőrtornyot is láthatunk, mely az egykori vasfüggöny része volt. Napjainkban a határok már nincsenek lezárva, de mivel fokozottan védett területen vagyunk, a torony megközelítése tilos!

Különleges növény- és állatvilág

Madárvonulási időszakban a sekély vízű, nádasokkal övezett tavakban a Kárpát-medence szinte össze vízimadárfaja képviselteti magát. A madárgyűrűzések során eddig több mint 300 különböző fajt regisztráltak a szakemberek. A kilátótól keletre található szikes puszta vízibivalyok élettere, melyeket szintén megfigyelhetünk, amennyiben hozunk távcsövet. E segédeszköz a madarakon és a bivalyokon túl a népes ürgepopuláció szemrevételezésében is segítségünkre lehet.

Ősszel a virágzó sziki őszirózsák bújtatják lila köntösbe a pusztát. Erről az ikonikus növényről nevezték el a Sziki őszirózsa tanösvényt, amelynek végigjárásával a környéket ismerhetjük meg alaposabban. A Borsodidűlő fokozottan védett terület, a kijelölt utakról ne térjünk le!

A Borsodi-dűlő szikes világának története

A Fertő és Hanság mocsaras-lápos, valamint szikes vidékeinek vesztét a 19. század második felének nagy volumenű folyószabályozási-lecsapolási tevékenységei jelentették. Ezeket követően a kiszárított, mezőgazdasági termelésre alkalmas területeket művelésbe fogták, az erősen szikes talajú területek pedig legelőkként funkcionáltak tovább. A Hanság-főcsatorna és a Fertő körüli körgát létrejötte miatt a Hanság-főcsatornától délre elterülő Nyéki-szállás korábban élettel teli szikes tavainak vízutánpótlása megszűnt, a vizes élőhely rekonstrukciójára pedig egész a 20. század végéig váratott magára. Napjainkban a Nyéki-szállás szikes tavaiba tavasszal és ősszel tápanyagban gazdag vizet vezetnek a Fertőből, ezzel szükséges életkörülményeket megteremtve a környékre érkező vonuló, valamint a költési időszakra is maradó madarak számára. A költési időszakot követően az ekkor már ˜– a nyári esőket leszámítva – vízutánpótlás nélküli tavak a magas nyári hőmérsékletek következtében kiszáradnak, ezt követően legeltetéssel és kaszálással távolítják el a tóban elszaporodott vízi növényzetet. Ezt követően sziki növényfajok kezdik beborítani a tómedret.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes