Sánci-tető

A 274 méter magas Sánci-tető tetején feltételezhetően a vaskorban épült a földvár, amelynek sáncrendszerét három kapu töri meg: északon a kurdi, délen a lengyeli, délkeleten pedig a papdi kapu. A földvár területére az egykori déli kapu látványos, több méter mélységű löszmélyútján (szurdik/horhos) léphetünk be, ahol jól megfigyelhető a Tolnai-dombság felső rétegsorát alkotó lösz szerkezete. A körbefutó védműveken egy QR-kódos, 1,8 km hosszú tanösvény vezet végig. A hegytetőn a területet elsőként feltáró Wosinksy Mórnak emlékoszlop állít emléket, melynek szomszédságában pihenőhelyet is találunk.

Wosinky Mór, a terület első kutatója

A lengyel származású családban született Wosinsky Mór 1881-ben került Lengyel településre, ahol a római katolikus templom plébánosa lett. Ekkor keltette fel a figyelmét az akkoriban Töröksánc elnevezésű domb, melyen 1882. és 1888. között ásatásokat végzett. A mintegy 14 hektáros platón Közép-Európa egyik legnagyobb kiterjedésű késő újkőkori kultúrájának nyomaira bukkant, mintegy 150 sírhelyből és veremből több ezer lelet (agyagedények, pattintott és csiszolt kőeszközök, csont és agancs anyagú tárgyak) kerültek a felszínre. A feltárt kultúra ismertetőjegyei addig ismeretlenek voltak, így azt Wosinsky településéről lengyeli kultúrának nevezték el. Az ásatások költségeit a Lengyelt is birtokló Apponyi Sándor gróf állta, a feltárt leleteket is a család lengyeli kastélyában helyezték el ideiglenesen. Napjainkban már a Magyar Nemzeti Múzeum és a szekszárdi Wosinksy Mór Múzeum anyagait gazdagítják. Wosinsky ez utóbbi 1896-os megalapításában is nagy szerepet vállalt, az intézmény első igazgatója is ő volt.

Lengyeli kultúra – leletek a késő kőkorból

Wosinsky Mór három jellemzőt emelt ki a lengyeli kultúrával kapcsolatban: a zsugorított helyzetű temetkezést, a méhkas alakú, földbe vájt lakásokat, valamint a csőtalpas, vörösre vagy sárgára festett kerámiákat. A feltárás világhírét ezek hozták el: számos külföldi régész érkezett Lengyelre megtekinteni a különleges formájú, gazdagon díszített leleteket.

Földvár a dombtetőn 

A feltárások során nemcsak kőkorszaki, hanem bronzkori, vaskori és népvándorlás korabeli leletek is előkerültek, melyek bizonyították, hogy a terület az ősidők óta szinte folyamatosan lakott volt. Wosinsky a dombot szegélyező földsáncoknál is végzett kutatásokat, ezeket feltételezhetően a vaskor elején, i. e. 7. század végén építhették az akkoriban a területet uraló pannonok. A Sánci-tető platójának három oldalát meredekre faragták, a kitermelt földanyagból pedig a lejtő közepén közlekedésre is alkalmas teraszt hoztak létre. A délkeleti papdi kapun keresztül juthattak le az itt élők a Papdi-árokba, ahonnan a mindennapi élethez szükséges vizet szállították. A sáncok peremén ekkor fából és földből készített palánkfal futott körbe. 

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes