Hegyesd vára

A szabályos kúp alakú "hegyecske" ( a Hegyesd d-je ómagyar kicsinyítő képző) az azonos nevet viselő falu mellett emelkedik, a Tapolcai-medence északkeleti csücskében, a Déli-Bakony lábánál. Talán mérete, talán a többi, ismert tanúhegytől való távolsága miatt, mindenesetre tény, hogy a turisták kevésbé fedezték még fel. Pedig jelzett turistaút is áthalad rajta, és - amit talán kevesen tudnak - apró platóján egy középkori vár maradványait láthatjuk.

A hegyen körbefutó turistaút nagyrészt a Várhegy tanösvény, amely mintegy 2 km hosszan kalauzol minket 9 állomáson keresztül. A tájékoztató táblák bemutatják Hegyesd és környékének természeti értékeit, geológiáját, a vár történetét, a hegy élővilágát és az erdő fafajtáit.

Nem árt tudni, hogy az ösvény nem vezet fel egészen a hegycsúcsig, mivel azt egy szinte függőleges sziklafal veszi körbe. A bazaltból és bazalttufából álló szikla egy kevésbé meredek részén azonban fel tudunk mászni a platóra - nem kell megijedni, csupán 10-15 méterről van szó, de itt szükségünk lesz a kezünkre is.

Ha viszont egyszer felértünk a vulkáni kúp tetejére, pazar kilátás kárpótól minket: a sziklák uralta csúcsról semmilyen akadályba nem ütközik a szemünk, ha körbenézünk, így teljes körpanorámát élvezhetünk. Kelet felé az alattunk elterülő falura, egy kisebb bányatóra és egy nagyobb víztározóra nézünk le. Ez utóbbi túloldalán Monostorapáti házai simulnak bele a völgybe, mögöttük pedig egészen Kapolcsig ellátunk. Kelet felé fordulva a Tapolcai-medence tanúhegyei sorakoznak: a közeli Csobánc, mögötte a Tóti-hegy, majd jobbra sorban a Badacsony, Szigliget és a Szent György-hegy. Északabbra fordulva jól kivehető az elbányászott Haláp csipkézett pereme.

A hegy platója kis túlzással egy tágasabb nappali méretével vetekszik. Rajta falmaradványoknak kinéző kőrakások hevernek, amelyeket itt-ott már elleptek a növények. A köveken apró tábla hívja fel a figyelmünket, hogy itt valaha vár állt.

A feltehetően a 13. században épült, sok gazdát látott apró erődítményt 1561-ben a törökök elfoglalták. Az addigi magánvárat megerősítették, ekkor vált hadászatilag is fontossá. A vár ura, a kegyetlenkedéseiről és portyázásairól elhíresült Pajazit aga annyira magabiztos lett, hogy párbajra hívta a szomszédos vár, Csobánc kapitányát, Gyulaffy Lászlót.

Vesztére: a legendás kapitány legyőzte az agát, majd a környékbeli várak (Szigliget, Sümeg, Vázsony) egyesített seregével vissza is foglalták Hegyesdet 1562-ben. A vár azonban súlyosan megsérült közben, és mivel nem találták alkalmasnak az újjáépítésre, inkább maguk romboltatták le a megmaradt részeit is, hogy ne kerülhessen megint a törökök kezére.

Azóta a természet és a helybeli lakosok vették át a hatalmat a kövek felett, szinte mindent széthordtak az egykori erődítményből, csak itt-ott bukkan elő egy-egy kis falmaradvány.