Sátoraljaújhelyi vár

A kiegészítések sokat javítottak a vár bejárhatóságán, és különös megjelenésükkel ki is emelték a romot társainak sorából. A falakról nagyszerű a kilátás Sátoraljaújhelyre, a Sátoros-hegyekre, a Bodrog erdőire, valamint a Tokaji-hegység peremére, de az Alföld síkjából kimagasló Tokaji-hegy is feltűnik. A 2022-ben emelt fémplatform végéről pedig a hegy oldalában végződő függőhíd is csaknem egészében látszik, és a várat is felülről szemlélhetjük meg.

A falak mellett és azokon belül információs táblák ismertetik a vár és rekonstrukciójának történetét, a parkolóktól hangulatos, lépcsőkkel kiépített sétányok vezetnek fel a hegytetőre. Érdekes részlete a várnak a háromszörg alapú bástya, amin a 16 méter magas, 5 méterre előrenyuló kilátóterasz áll. A hozzáépítés során egyébként ügyeltek arra, hogy a platform később az eredeti falak károsodása nélkül eltávolítható legyen. A Vár-hegy északi oldalán, a parkoló mellett látogatóközpont mutatja be részletesen a vár teljes történetét.

A vár keleti végében a levegőbe kifeszített, éjjel világító kettős kereszt „lebeg", amely magyar pénzérmékről származó heraldikai motívum. Az 21. századi kiegészítések ellentmondásos megítélésűek, és való igaz, hogy a hatalmas platform szinte eltakarja, de legalábbis „elhalványítja" a vár maradványait, mindenesetre illeszkedik a hegycsoport képét átalakító, méreteikkel figyelmet ébresztő turisztikai látványberuházások sorába, és unikális kialakításával vonzóbb célponttá is teszi a helyszínt. A fémjárdáról a vár szerkezete felülnézetből is feltárul.

A vár története

Először a tatárjárás után két évtizeddel emíltik a várat írásos források. Az erősség a sárospataki erdőispánsághoz tartozott, és mivel jól védhető magaslaton állt, egyszerre szolgált a lakosság esetleges menedékéül vészterhes időkben, és ellenőrizte az Ungvárra tartó utat, amely a Kijevi Fejedelemséggel jelentett összeköttetést. Emellett hamar a pataki ispánság gazdasági központjává is fejlődött. A 14. században a Perényiek kezére került, akik nem sokat tartózkodtak a sasfészekben, hiszen Sárospatakon volt kúriájuk. Várnagyaik azonban időnként zaklatták az újhelyieket, amire Luxemburgi Zsigmond is felfigyelt, majd a várat új tulajdonosoknak adományozta. A mohácsi vész után többször is gazdát cserélt, több ostromot is kiállt, aláaknázták, de nem robbantották fel. Ekkoriban még egyszer megerősíthették, de az 1530-as évek végére Sárospatak várának korszerűsítésével az újhelyi vár szerepe megszűnt, majd le is rombolták. Hogy kik, az nem egyértelmű, de a cél az volt, hogy ne kerülhessen tulajdonosai ellenségének kezére.

A várat a 2000-es évek végén kezdtél feltárni és rekonstruálni, illetve kitisztítani. Mára falmaradványok, egy ablak, a háromszög alaprajzú bástya alsó része és a korláttal körülvett ciszterna mélyedése fedik a hegytetőt, de a legszembetűnőbb elem a falakra épített fémplatform.

A Vár-hegy keleti lejtőjén található a látogatóközpont, északi oldalán a Nemzeti Összetartozás Hídja (a függőhíd), a nyugatin pedig egy parkoló. A látogatóközponttól meredek sétányon, a többi oldalról erdei lépcsősorokon lehet felsétálni a várba. Érdemes összekötni a vár látogatását a Zemplén Kalandpark attrakcióinak használatával: a Magas-hegy tövében található parkolótól fel lehet libegőzni a hegycsúcsra, körülnézni a kilátóból, majd a Dongó nevű kabinnal utazva vagy a zipline-on átcsúszva érkezni a Szár-hegyre. Erről pedig a függőhídon lehet átsétálni a várhoz. (Mindegyik szolgáltatásra jegyet kell váltani.)

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes