A Szalakóta Látogatóközpont kilátója (Sándorfalva)

Madárbarát kilátótorony

A környezete fölé magasodó, 13 méter magas fatoronyból felülről nézhetünk rá a Fehér-tó gátakkal szabadalt, óriási vízfelületére. A horizontot zölden kirajzoló nádas mögött már Szeged városa bújik meg. A másik irányban madárperspektívából vehetjük szemügyre a Szalakóta Látogatóközpont épületét, ami mögött a távolban Sándorfalva házai, illetve a déli határában húzódó termőföldek és a látóhatárig nyúló szikes puszta uralja a tájképet.

A 2020-ban elkészült torony késő ősszel, a daruvonulás idején a leglátogatottabb. A dél felé igyekvő madarak minden évben pihenőhelyül választják a Fehér-tó területét; napjainkban mintegy 70.000 példány pihen meg itt Afrika felé vezető útján. Az átvonuló madarak nappal a termőföldeken talált, aratásból megmaradt magokból csemegéznek, majd napnyugtakor tömegesen „húznak be” a ragadozók elől biztonságot jelentő, sekély vízbe. Az együtt repülő madarakat a naplemente fényeiben megfigyelni nagyszerű látvány. Hogy az élmény teljes legyen, ne ijesszük meg és riasszuk el őket! Emiatt érdemes a környezet színével megegyező ruhát választani, kerülni minden hirtelen mozdulatot, a hangoskodást, valamint fényképezésnél a vakuzást.

A tó legnagyobb része fokozottan védett terület, de a kilátóból rápillanthatunk. A panorámaszinten egy lapozható, laminált könyvecske is helyet kapott, aminek oldalai a Fehér-tó madárvilágát mutatják be.

Fehér-tó: „az Alföld legnagyobb szikes pocsolyája”

A fenti, mára sajnos érvényét vesztett idézet Móra Ferenc tollából származik. Nagyjából 150 évvel ezelőtt a területen hatalmas, lefolyástalan szikes tó terült el, igencsak váltakozó vízállással. Szeszélyes „kilengéseivel”, csapadékos telek utáni hóolvadásokkor akár azzal a veszéllyel is fenyegette a szegedieket, hogy a víz elönti a házakat, az aszályos időszakokban pedig teljesen kiszáradt a medre, füves legelővé válva. Ebben a környezetben, a szikes puszta és a mocsárvilág találkozásánál sokszínű, igen változatos vízi élővilág alakult ki, az ember pedig halászott vagy legeltetett.

A vizet elvezető csatornarendszert a Szegedre leselkedő árvízveszély miatt alakították ki. Az óriási vízfelületet később gátakkal határolták kisebb-nagyobb halastavakká. Habár a terület szikes jellege mára megszűnt, a tavak ma is igen népszerűek nemcsak az itt fészkelő vagy telelő, hanem a vonuló madarak körében is.

A látogatóközpont

Az 1996 óta működő madárgyűrűző állomás eleinte egy öreg halászházban működött, aminek helyére 2018-ban került a mostani épület a Kiskunsági Nemzeti Park és a Magyar Madártani Egyesület közös pályázatának eredményeként. A komplexum részeként építették meg a kilátót, a játszóteret, a csoportfoglalkozásokra is alkalmas, fedett, asztallal és padokkal felszerelt szaletlit, valamint a „madárbarát kert” bemutatóteret. A nádason át a vízbe vezető, madárbefogó hálókkal felszerelt pallósort 2003-ban kezdték építeni; mai hosszát két évvel később érte el.

A látogatóközpontban madarak megfigyelésével és madárgyűrűzéssel foglalkoznak. Az egyedi azonosítókkal ellátott gyűrűk segítségével követhető az egyedek mozgása, kirajzolódnak a vonulási útvonalak és pihenőhelyek, de a területhűségről és a populáción belüli mozgásokról is információt lehet szerezni.

A szalakóta és a többiek

A színes tollazatú szalakóta a Fehér-tó melletti szikes gyepeket kedveli. Vonuló madár; a nyári, költési időszakot tőlünk északra, a hidegebb időket Afrikában tölti, hazánkban a legtöbb példány csak pár napig vendégeskedik. Régen gyakori fajnak számított, de napjainkban Európa egyes országaiból teljesen eltűnt. Szerencsére hazákban, főként az Alföldön még mindig szép számmal találkozhatunk vele. Az állomány stabilizálását a látogatóközpontban a faj által kedvelt fák ültetésével, költőodúk kihelyezésével, táplálékterületek kialakításával tudják segíteni. A faj fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500.000 Ft.

A terület vízimadárvilága igen színes, változatos: az ismertebb fajok (nádirigó, nádi sármány, barkóscinege, foltos nádiposzáta, vöcsök-, réce-, gém- és sirályfélék) mellett találkozhatunk itt a kacagócsérrel, a gulipánnal, a nagy godával, a gólyatöccsel vagy a csigaforgatóval is. Igen látványos a daruvonulás jelensége: a kilátóból jól megfigyelhető, ahogy a madarak több tízezres csoportja pihen az óriási vízfelületeken napnyugta után.

A helyszínen előzetes bejelentkezés után madárgyűrűzési bemutatón, madármegfigyelő túrán vagy akár ismeretterjesztő előadáson is részt vehetünk – sőt az őszi naplementében húzó, több tízezres darucsapatokat olyan területről figyelhetjük meg vezető és távcső segítségével, ahova egyébként nincs lehetőség bejutni.

A kilátó egész évben szabadon látogatható. 

A látogatóközpont programjainak látogatásához előzetes bejelentkezés szükséges.

Ingyenes