Alom-hegyi páholy

Sopron környéke bővelkedik épített kilátókban, de a hegység természeti adottságait kihasználva több olyan kilátópontot is felfedezhetünk, amit a helyiek páholyoknak hívnak. Ezek általában meredek sziklafalak tetején, korláttal biztosított helyek, ahonnan, mint egy színház páholyából, belátjuk a környező tájat. Az Alom-hegyi kilátópontnál padokat is találunk, hogy teljes legyen a kényelem. Szép panoráma nyílik Sopronra, Bánfalvára, a Bucklige Weltre és a távolban magasodó Schneebergre, valamit a Rozália-hegységre.

Az Alom-hegy tetején a 19. században még egy 1886-ban épített gloriette díszelgett, ma már kissé átalakult a látkép: a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete Geodinamikai Obszervatóriumának vasbeton tornya áll itt. A régebbi térképeken Nándor-kilátónak jelezték a kilátópontot, a közelben lévő 324 méter magas Nándor-magaslat után. A névadó Braun Nándor (1802-77) alakíttatta ki az 1870-es években az ide vezető sétautat és a szép kilátással rendelkező pihenőpadokat. Braun a Soproni Evangélikus Konvent és a Soproni Dalfüzér elnöke, a Soproni Általános Takarékpénztár választmányi tagja, valamint Sopron város érdemes polgára volt. A szerény és dolgos, eredetileg gyertyamártó és szappanfőző mester nagy hatást gyakorolt az itteniek életére. Tisztelői már életében Nándor fasornak hívták a mai Ady Endre utcát, amely a róla elnevezett magaslatra vezet. Halála utáni évben állították a mára megkopott obeliszket.