Cserkészkápolna

Az 1930-as évek gazdasági válsága okozta létbizonytalanságban többen vetettek véget az életüknek a bánfalvi kőfejtő tetejéről. Innen jött az ötlet, hogy ha erre a pontra, a kőfejtő fölé, az Alom-hegy oldalába építenének egy kápolnát, az talán visszatartaná az öngyilkosságra készülőket, vagy ha nem is, akkor legalább helyet adhatna egy utolsó imának.

A Soproni Hírlap egyik ezzel kapcsolatos 1937-es cikke ötletét tettre váltva Gereben Vilmos, a 382. számú Szent Imre Cserkészcsapat vezetője és Gallus László építészmérnök tervezte meg a kis kápolnát, amelynek látványrajzát a Rötting-Romwalter nyomda képeslap formában sokszorosította, a helyi vendéglők számára pedig a kápolna építését támogató számolótömböket nyomtattak.

Építője Radits József volt, a falnyílásban pedig Mihalovics János tanító Mária-képét helyezték el. A hat méter magas keresztet a GYSEV cserkészei készítették sínvasból. Mivel a kápolna létrejöttében az akkori soproni cserkészeknek volt vitathatatlan érdemük, a köznyelv Cserkészkápolnának nevezte el az épületet, amit a mai napig így ismerünk.

Az 1937-ben felavatott és felszentelt kis kápolnát 2008-ban felújították, és ökumenikus megemlékezés keretében a Sopron Megyei Jogú Város és a Soproni Városszépítő Egyesület vezetősége jelenlétében szentelték újra. Ma már sokkal inkább kilátópontként és érdekességként tartjuk számon az időről időre elhanyagolttá váló építményt, amely elől gyönyörű kilátás nyílik Bánfalvára és az itt álló pálos kolostorra.

Ingyenes