Tiszaigari Arborétum

Az első telepítéseket Széky Péter földbirtokos, hadmérnök kezdte meg 1867-ben mintegy 2 kataszter hold területen, az akkori idők divatja szerint sétakert kialakítása céljából. A telepítéshez könnyebben beszerezhető, közönséges, és jobbára az Alföldön fellelhető fafajok több éves csemetéit használták fel: kocsányos tölgy, magas kőris, fekete nyár, fehér nyár, fehérfűz, illetve telepítettek még tiszafát és kislevelű hársat. Ezekből néhány példány még ma is megtalálható.

A sétakert építésének újabb szakasza 1874-ben kezdődött, ekkor azonban a munkálatokat már a birtokos ugyancsak Péter nevű fia – közgazdász, jogi doktor – irányította. A területet 9 holdra bővítve, mindenek előtt a hazai domb- és hegyvidéki elterjedésű lomblevelűeket és fenyőféléket honosította meg sétakertjében, majd egyre nagyobb számú, különböző fajú cserjefélékkel gazdagította a már meglevő állományt.

A szaporításhoz faiskolát is üzemeltetett az 1880-as évek közepétől, Springer Antal kertész irányításával. 1887-ben már nyomtatott árjegyzéken kínálták a Tiszaigari kereskedelmi faiskola gyümölcsfáit és díszcserjéit. A kínálatból nem csak a megye és a környező megyék birtokosai válogattak szívesen, de az Erdőtelki Arborétumba is került belőle, a debreceni Kossuth-szobrot is az itt szaporított oszlopos tölgyek veszik körül, valamint a Zirci Apátság arborétumába is sokféle szaporítvány jutott.

A II. világháború után folyamatos volt a fák kivágása, pusztítása. 1951-től a Szolnok Megyei Állami Erdőgazdaság kezelésébe adták az arborétum területét. 1954-ben kezdődött az értékek feltárása, majd ismét megindult a díszfaiskolai termesztés. 1958-ban a kertet 20 hektárra bővítették.

1976-ban az arborétumot országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították.

A kert botanikai értékei

A jelenlegi arborétumi területen végzett felmérés során összesen 373 lombhullató és örökzöld fa- és cserjefajt, -fajtát azonosítottak. Örvendetesnek mondható az a tény, hogy az egykor örökzöldekben szegény arborétum az utóbbi évtizedben végzett növénytelepítések révén e tekintetben is gyarapodott. Legértékesebb fajai ugyanakkor a fehér, a fűzlevelű, a babérlevelű; kocsányos tölgyei közül pedig az oszlopos- és a szeldeltlevelű változatok.

A 140 évesnél idősebb kocsányos tölgyek közt is rendkívüli szépségű az ikertörzsű egyed, melynek törzskerülete mintegy 6 méter. Az arborétumon kívül, mintegy 50 méterre található az az idős kocsányos tölgy faóriás, melynek törzskerülete 620 cm, s melyet a köznyelv Mátyás-tölgy néven ismer. Koránál fogva egykor talán a tiszai hajósoknak szolgálhatott útmutatóként.

A kert kiemelkedő dendrológiai értéke még az amerikai ámbrafa, a kínai dió-selyemfenyő, a görög jegenyefenyő, valamint az arborétummal egyidős tiszafák és egyes mocsárciprusok. Az utóbbi jelentős kiterjedésű állományával is kitűnik.

Az utóbbi tíz év jelentősebb fejlesztései

2015-16-ban az arborétum bővítése során 43 tölgy-, 65 cserje- és 14 rózsafajta ültettek ki. 2016-ban adtak át egy új fogadóépületet, és egy 18 személyes, korszerűen felszerelt kulcsosházat. Megtörtént a sétautak részleges felújítása, teljesen kicserélték a növényjelző táblákat, és újjáépült az arborétumot körbevevő kerítés.

Március 30- tól: 

• Hétfőtől- vasárnapig: 08.00- 18.00

Október 26- tól: 

• Hétfőtől- vasárnapig: 08.00- 15.30

• Belépőjegy: 1200 Ft

A belépőjegy a jegykiadó automatában váltható, mely a következő érméket fogadja el: 50 Ft, 100 Ft, 200 Ft.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2026 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!