Gróf Ambrózy-Migazzi István-kilátó

A faszerkezetű erdei kilátó a közkedvelt és méltán híres Jeli Varázskert egyik legmagasabb pontjára épült. Alakja a vasi haranglábak formáját idézi, anyaga vörösfenyő. Teljes egészében megegyezik az Országos Kéktúra vonalától nem messze eső, Káld melletti Farkas-erdőben épült Scherg Lőrinc-kilátóval. A Szombathelyi Erdészet építtette közjóléti fejlesztésének keretében (37 millió forintos költséggel), átadása 2015. májusában volt. Teljes magassága közel húsz méter, járószintje 11,5 méter magasan van (ahol egyidejűleg akár tizenöten is csodálhatják a kilátást). Nevét a kert alapítójáról, gróf Ambrózy-Migazzi Istvánról kapta.

A kilátó elhelyezése nem csak a magas építési pont miatt, de környezete révén is különleges. Az Arborétum egyik lenyűgöző részére, a japánkert és az észak-amerikai Sziklás-hegységet idéző erdőfolt közé került. Körülötte havasszépék és azáleák nyílnak, de meghagyták például azt a lövészárkot is, amit a 2. világháború alatt ásattak ide a leventékkel.

A panoráma a fentiek miatt egészen különleges és egyedi. Teljesen más látvány nyílik a két irányba: nyugat felé a Sziklás-hegység erdeit, fáit csodálhatjuk meg, míg kelet felé (még az irányok is megfelelő tájolásúak!) a Japán-kert lenyűgöző harmóniája és kis tavacskája vonzza a tekintetet. Távolabb nézve a Vasi-hegyhát dimbes-dombos vidékét pásztázhatjuk végig, felfedezve még Szemenye templomtornyát is. A kilátótól pár perces gyaloglással eljutunk a 2019-ben átadott - közel 130 méter hosszú - lombkorona sétányhoz, melyről 10 méteres magasságból csodálhatjuk meg az "Óriások erdejét".

A környék vadregényes voltát több különlegesség adja. Történelmi hátterét a rómaiak alapozták meg ("Katonák útja"), a későbbi korokat pedig a Borhordó út idézi fel (ahol a szőlők termését vitték a Rába-völgy felé, kenyérért cserébe). Közel hetven apró forrás található itt, egy látványos szurdok, valamint a Kaponyás-patak. Ez a vidék vörös kavicsos, mészmentes, savanyú talajú (pH értéke 3,6 - 5 között van), ami kitűnő az erdei növények számára - de csak azoknak. Gazdasági értéke tehát kevés volt, botanikai célokra azonban nagyon is alkalmas. Nem csoda tehát, hogy 1919-ben a gróf a közeli Tana községből felfigyelt erre a területre, amelyet Jeliháláspuszta néven ismertek. A világlátott, botanikai szenvedélyét holtáig őrző Ambrózy ezen a területen valósította meg igazán azt az álmát, amit ma a Jeli Varázskert nyújt a látogatóknak. Végső nyughelyét is itt jelölte ki - sírja az Arborétumtól néhány méternyire található.

A kilátó az arborétum nyitvatartási idejében látogatható 15 óráig.

A kilátó látogatása ingyenes, de mivel az Arborétum (Jeli Varázskert) területén belül található, megközelíteni csak az oda érvényes belépőjeggyel lehet (a belépő ára tartalmazza a lombkorona sétány használatát).

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 októberi állapotot tükrözik. Kérjük, érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltatóhely honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!