Máriapócsi Szent Mihály főangyal görög katolikus kegytemplom

Fogadalom, könnycsepp, nyertes csata

A templom története egészen 1676-ig nyúlik vissza. Csigri László, az akkor még Pócs névre hallgató település bírója török fogságban sínylődött. Istenhez imádkozva megfogadta, hogy ha csodával határos módon sikerül kiszabadulnia az ellenség karmaiból, hálából készíttet egy képet Máriáról és a kisded Jézusról. Amint megmenekült, ígéretéhez híven megfesttette az ikont Papp Istvánnal, a görög katolikus lelkész öccsével. A kép adománykéntaz akkori kis fatemplom díszévé vált.

Az első csoda a feljegyzések szerint 1696. november 4-én történt: a szertartás közben a Mária-ikon szeme könnyezni kezdett. A látványosság december 8-ig folyamatosan kitartott. Futótűzként terjedt a hír a környéken, egyre több ember érkezett a helyszínre, hogy megbizonyosodjon a szokatlan jelenségről. Számos hivatalos vizsgálatot indítottak, hogy magyarázatot találjanak - ezek dokumentációját napjainkban a budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirattárában őrzik.

A hír I. Lipót császárhoz is eljutott, aki megvizsgáltatta és Bécsbe szállíttatta, óriási pompával fogadta az ikont. Ez idő tájt a magyar történelem a török kiűzésének időszakát élte. Az uralkodó 30 napig tartó körmenetet rendelt el (élén az ikonnal), folyamatos imádkozással. Sokan úgy hiszik, hogy ennek köszönhetően győzedelmeskedhettünk a török felett a zentai csatában Szavolyai Jenő vezetésével 1697. szeptember 11-én. Szinte hihetetlen, hogy a magyar sereg mindössze ötszáz főnyi veszteséggel aratott győzelmet, míg az ellenség kb. harmincezer katonája esett áldozatul az összecsapásban.

A török kivonulásával a magyarok szerették volna, ha a különleges festmény visszakerül az eredeti helyére. Rákóczi Ferenc a Habsburgoknak írt követelésének egyik pontjában emelte ki, hogy juttassák vissza a képet Pócsra – ez a mai napig nem történt meg. Ma is megtekinthetjük a Stephansdom falai között (1946-tól a déli oldalhajó egyik oltárán látható). Az ikon soha többé nem könnyezett. 

Újabb csodák

A pócsi fatemplom, habár az ikon helye jó pár évig üres maradt, a történtek hatására zarándokhellyé vált. Az egri püspök, Telekessy István készíttetett az ikonról egy másolatot, melyet a templomnak adományozott 1713-ban. A feljegyzések tanúsága alapján két évvel később ez a kép is könnyezni kezdett két héten át, ami a hívek szerint egyértelműen megmutatta, hogy Isten ezt a helyet jelölte ki spirituális központként a környéken élőknek. Ettől kezdve nem az ikonnak, hanem a helyszínnek lett óriási szakrális jelentősége.

A második csoda megtörténte és kivizsgálása után a települést az egri püspök kegyhellyé nyilvánította, a település pedig felvette a „Mária” előtagot. Annyi zarándok érkezett a helyszínre, amennyinek a fogadása már messze túlnőtt az egyszerű fatemplom keretein. Ekkor kezdték el építeni a gigantikus méretű, barokk templomot. 1731 és 1750 között folytak rajta a munkálatok, 1756-ban pedig fel is szentelték. A felmerülő számtalan feladathoz a ruszin származású bazilita rendet hívták a területre, akik kb. 200 éven keresztül több nyelven szentmiséket tartottak, gyóntattak, fogadták a világ minden tájáról érkező zarándokokat. (A templom mellett még ma is látható a bazilita rendház, bár 1950-ben a kommunisták elzavarták őket.) Az 1905 decemberében az ikon állítólag ismét könnyezni kezdett.

A barokk, a rekatolizáció és a templom

Amint belépünk az épületbe, és elindulunk a padsorok között, a hatalmas kupolás mennyezetre leszünk figyelmesek, amely az eget szimbolizálja - úgy érezzük magunkat, mintha egy Istenhez vezető folyosón járnánk. A teljes felületet freskók borítják. A homlokzaton, az oltárnál és a belső tér zugaiban számtalan szobrot találunk.

1948-ban a máriapócsi templomot a basilica minor rangjára emelték, azóta az ország egyik legfontosabb zarándokhelyeként működik. Ehhez kapcsolódó érdekesség, hogy ugyan görög katolikus stílusban épült, római katolikus mellékoltárokat is kialakítottak benne, ezzel jelezve, hogy nemzeteket és felekezeteket ölel át. Falai között ma hétvégenként tematikus búcsúkat tartanak (pl. orvosoknak, újságíróknak vagy akár motorosoknak), munkanapokon pedig hétközi elcsendesülésre várják a zarándokokat.

Érdekesség, hogy II. János Pál már pápává választása előtt is járt Máriapócson, 1991-ben pedig szabadtéri liturgiát tartott a templom előtti téren, amit csaknem félmillió ember hallgatott.

A máriapócsi zarándokhelyhez kapcsolódik az "értetkőzés" fogalma, amely az érintés visszaható formáját takarja: a jelentése megérinteni az ikont azért, hogy Isten is megérintsen minket. A templomon kívüli területen nézhetjük meg a híres ikon-másolatot, valamint a kendőt, amellyel felitatták róla a könnyeket.

Előzetes egyeztetést követően a templom bármikor látogatható.

Szertartásrend

Hétfő:

• 8:30 Imaóra
• 17:00 Szent Liturgia, utána Vecsernye

Kedd:

• 7:30 Imaóra
• 17:00 Szent Liturgia, utána Vecsernye

Szerda:

• 7:30 Imaóra
• 17:00 Szent Liturgia, utána Vecsernye 

Csütörtök:

• 7:30 Imaóra
• 17:00 Szent Liturgia, utána Vecsernye

Péntek:

• 7:30 Imaóra
• 17:00 Szent Liturgia, utána Vecsernye

Szombat:

• 17:00 Szent Liturgia, utána Vecsernye

Vasárnap:

• 7:30 Utrenye 
• 9:00 Szent Liturgia
• 11:00 Szent Liturgia
• 17:00 Szent Liturgia, utána Vecsernye 

Ünnepnap:

• 9:00 Szent Liturgia
• 11:00 Szent Liturgia
• 17:00 Szent Liturgia, utána Vecsernye