Nyírbátori Angyalos Boldogasszony templom

Alku Istennel: győzelemért templomot

Habár hivatalos iratokkal nem tudják alátámasztani, irodalmi források szerint a környék akkori főura, Báthori István a kenyérmezei csata előtti imádságában megígérte, hogy a török elleni győzelem esetén két templomot építtet az Úr és a saját dicsőségére. Az 1479. október 13-án zajló ütközetben a felmentő sereg vezérével, Kinizsi Pállal diadalt arattak az ellenség felett, így Báthori ígéretéhez híven először ezt a ferenceseknek szánt épületet emeltette  (ma angyalos boldogasszony titulussal a minoriták tulajdonában áll). Két évvel később elkészült a Szent György templom is, a Báthori család kegyúri temploma és temetkezőhelye (ez ma a reformátusoké).

Az eredetileg gótikus stílusú, egyhajós teremtemplom érdekessége, hogy csak a déli oldalon vannak rajta ablakok, a másikon a kolostor épülete kapcsolódik hozzá kerengővel, lakóépületekkel, cellákkal. Később számos átalakításon esett át, miután a benyomuló törökök megtámadták, kirabolták, felgyújtották az épületet. Az ablakok kitörtek, a mennyezet is beomlott, csak a falak maradtak épek.

A felújításra egészen 1717-ig kellett várni. A reformátusok által birtokba vett templomot a rekatolizáció időszakában Gróf Károlyi Sándor, a környék főura vette pártfogásába. Első lépésként visszavásárolta a épületet, majd behívta a minoritákat és Kelemen Didák erdélyi szerzetest, a Tiszahát apostolát, aki híres volt arról, hogy a református közösséget visszatéríti a katolikus hitre.

Hívőcsalogatás barokk pompával

Kelemen Didák először „az emberek szemét nyerte meg”. Ez azt jelentette a gyakorlatban, hogy a környék katolikus főuraival csillogó-villogó, aranyozott oltárokat készíttetett. A puritán, minden cicomától mentes református berendezéshez szokott emberek nem győztek betelni a barokk pompa, a megszólalásig élethű szobrok csodálatával, ezért egyre sűrűbben látogattak a helyszínre, ami megkönyítette a katolikus hitre való visszatérítésüket.

„Oltári” oltárok optikai illúzióval

Egy kivételével az oltárok csak díszei a templomnak, nincs előttük tabernákulum. Közös jellegzetességük a barokk stílus, a csavart oszlop, az angyalábrázolások – ezért kapta az Angyalos Boldogasszony nevet az épület. A helyszínen egy különös optikai illúziót figyelhetünk meg, ami a lőcsei műhely specialitása. Az alakokat fából faragták ki, ezután aranyozták és márványutánzatúra festették őket, ami olyan élethűre sikeredett, hogy nemcsak első, de sokadik ránézésre is azt hisszük, hogy valóban márványból vannak. Ennek bemutatására a restaurátorok néhány helyen szándékosan meghagyták a szúnyomokat.

Ahogy az a keresztény ikonográfiában gyakori, a a főoltáron látható alakok mindegyikének olyan eszközt látunk a kezében, amivel kioltották az életét – Szent Pál például kardot, Szent Krisztina bárdot tart, mellyel a hite miatt fejét vették. A „fejcsere” is gyakori: Assissi Szent Ferencet nyaktól felfelé például Kelemen Didákról formázták. Az alakok között nemcsak a legnépszerűbb szenteket láthatjuk angyalok társaságában, hanem megjelenik Lucifer, valamint a magyar történelem néhány nagy alakja, köztük II. Endre magyar király és Gertrudis királyné is.

A szentélyben található a kispócsi oltár a híres máriapócsi könnyező kegykép egyik másolatával. Amikor 1696. november 4-én a pócsi ikon könnyezni kezdett, a hír eljutott Lipót császár fülébe, aki Bécsbe vitette a festményt, és ígérete ellenére soha nem adta vissza a templomnak – ma is megnézhetjük, ha a Stephansdom déli oldalhajójának egyik oltárára pillantunk. Az ikonról az egri érsek kérésére két másolat készült; az egyik az eredeti helyére, Máriapócsra került (csodaként tartják számon, hogy a másolat kétszer is könnyezett 1715-ben és1905-ben), a másik ide, a nyírbátori templomba.

Az asszonygyilkosságtól a világhírig: a Krucsay-oltár

A világviszonylatban egyedülálló oltár drámai módon mutatja be kilenc jelenetben Jézus szenvedésének történetét a Getsemáné kerttől egészen a feltámadásig. Megrendelője és építtetője Krucsay János, Szabolcs vármegye alispánja volt. Ő volt az utolsó földesúr, aki pallosjoggal rendelkezett – és ezzel vissza is élt, amikor első feleségét, Tolvay Borbálát házastársi hűtlenség miatt kivégeztette. Az asszony kétszer is az ítélőbíróság elé állt. Első alkalommal férje a hóhér mellett állt a vérpadnál, amikor az asszony megígérte, hogy soha többé nem csalja meg – így meghagyták az életét. A nő 10-12 év múlva hamis tanúkkal ugyan, de újból bajba keveredett, és férjét ismerve menekülőre fogta a dolgot. A rádi kolostorban talált menedéket, ahonnan senkit nem adtak ki. Krucsaynak cselhez kellett folyamodnia: odaküldte a helyi plébánost az üzenettel, hogy mondja meg a nejének: már nem haragszik rá, megbocsát neki, csak jöjjön haza, mert hiányzik. A nőt abban a pillanatban, ahogy kilépett a kolostor falai közül, elfogták, és rögtön a fejét vették.

Három hónappal később az akkor 51 éves Krucsay újranősült – új neje, Cseby Pogány Borbála mindössze 23 éves volt, és hatalmas vagyonnal rendelkezett. Joggal feltételezték, hogy a hirtelen házasságot régebb óta tartó ismeretség előzhette meg. Felmerült a gyanú, hogy Krucsay visszaélt pallosjogával: első felesége talán nem is volt bűnös, egyszerűen csak „útban volt”, hogy nagyobb vagyonhoz és ifjabb párhoz jusson. Vádlói elhallgattatására készíttette el az oltárt a templom számára 1737-ben. Először a szentélyben állították fel; csak az 1790-es évektől látható a mostani helyén.

Az oltár érdekessége, hogy a háromdimenziós figurák némelyikének öltözékében ráismerhetünk az akkori ellenséges katonai csapatokra. A menetet a via dolorosán labanc katona vezeti, Jézus lábába spanyol zsoldos katona veri a szöget, a nyelvét nyújtogató alak német vasas katona, az ördög jelét mutató figura török közkatona, Pilátus török kaftánban és török selyemturbánban látható, a két ablakon kinéző főpap pedig a zsidó kultúrából ismert föveget viseli a fején.

Krucsay János az oltár alatti kriptában nyugszik, végakaratának megfelelően.

A templom nyitva tartása folyamatos, reggel 8-tól az esti mise kezdetéig.

Szentmisék időpontja:

Hétköznap este: 

• március 1-től – október 1-ig: 18:30

• október 1-től – március 1-ig: 17:30

• Vasárnap: reggel 8 óra és délelőtt 11 óra.

A fentiektől eltérő látogatási időpontot előzetesen egyeztetni kell.

Figyelem! A szertartások ideje alatt a templom nem látogatható!

• Belépőjegy: 300 Ft

Előre bejelentkezett csoportoknak ingyenes idegenvezetés kérhető!

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2025 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!