Sólyom-kő (erdőbényei Szokolya)

Sólymok szárnyán

A jelzett turistaúton nem elérhető Sólyom-kő nem kifejezetten látványos sziklabérc, inkább kisebb pillérekből álló, rendkívül meredek, köves lejtő, azonban a déli hegyvidék egyik legteljesebb és leglátványosabb panorámája bontakozik ki a táj e vadregényes pontjáról. Bár a környező hegység főleg lapos hátak kusza halmaza, a Mély-pataknak hála alattunk kanyarodik a meredek formákkal szegélyezett, mély Deák-kút-völgy. A Nagy-Rakottyás és főleg a Pest-hegy meredek oldalú kúpjai strázsálnak a völgy déli szegélyén, de a Mély-patak forrásvidéke felett magasodó Hollós-tető 500 métert meghaladó, „sátortetős" csúcsa és a szomszédos Óvár is a laposabb tetők fölé emelkedik. A déli hátak felett jól látni a szinte teljes szélességében kibontakozó Tokaji-hegyet, ami látványosan szimmetrikus.

Sajnos a névadó falut, Erdőbényét pont takajra a Szokolya déli gerince, de az erdőbényei Vár-hegyet és a szomszédos településeket, Olaszliszkát és Vámosújfalut kiszúrhatjuk a távolban, tehát a Bodrogköz facsoportokkal tarkított síkjának jelentős szeletére is rálátunk. A Monoki-dombság csak részlegesen mutatkozik délnyugati irányban, mögötte a Bükk lapos kontúrját pedig csak kivételesen jó időben láthatjuk.

A szikla (Sólyom-kő) és a hegy (Szokolya) neve azonos eredetű: a helyi szláv lakosság nyelvén a sokol sólymot jelent.

Erdőbényéről jelzetlen erdészeti utakon, viszonylag jól követhető útvonalon lehet feljutni a sziklára, de a telefonos GPS és a Természetjáró app használata sokat segít a tájékozódásban.

Rejtőzködő vadak nyomán

A Tokaji-hegység déli részét az északinál alacsonyabb átlagmagasság és laposabb formák jellemzik. Kivéve azt a néhány (egykori) kitörési központot, amelyek meredekebb térszínein a felépítő kőzetek is a felszínre kerülnek. Az erdőbényei Szokolya pont ilyen látványos kiemelkedés: ez a hegység legdélibb, 600 métert meghaladó magasságú tömbje, és kőzettani felépítésének valamint a Mély-patak bevágódásának köszönhetően a déli lejtőn meredeken letörő, sziklás kilátóhely bontakozik ki a cserjés erdőből.

A panoráma csak az egyik eleme a helyszínen átélhető természetélménynek: még annál is markánsabb a kilátópont vad, nyers hangulata és rejtőzködő pozíciója. A körben elterülő erdőségeket emberek alig járják, így a vadvilág érezhetően aktív. A Bodrog közeli árterének köszönhetően a sűrű erdőségek felett vitorlázó réti sas és fekete gólya is szemünk elé kerülhet. Emellett a sziklás lejtő szinte áthatolhatatlan terepviszonyainak köszönhetően rőtvadak is előszeretettel tanyáznak a környéken.

A szikla alatt a hegyet alkotó andezitsziklák termetes tömbökre hasadva kopár sziklaszőnyeget, széles törmeléklejtőt alkotnak, míg a fal kőzetében a rétegvulkánt felépítő lávaömlés szerkezetét figyelhetjük meg. Ez a hegység déli részének egyik legnagyobb kifagyásos formakincse, mivel mindkét kőzetfelszínt a jégkorszaki fagyok formálták: a Sólyom-kő szikláját a repedésekbe belefagyott víz bontotta meg egyre jobban, a leszakadt tömbök pedig a fal alatti lejtőn gyűltek össze. Érdekesség, hogy a Mély-patak a Szokolya andezitjénél puhább riolitba vágta a völgyét, de a szemközti hegyeket már szintén andezit építi fel.

Egész évben szabadon látogatható, de jelzett turistaút nem vezet ki rá.

Ingyenes