Pogányvár

A Pogányvár és környezete a Magas-Börzsöny egyik legszebb, érintetlen erdője, fokozottan védett erdőrezervátum. A Magosfa és a Csóványos tömbjéhez kelet felől csatlakozó hegygerinc csúcspontja a Pogányvár, amely 823 méteres magasságával kiemelkedik a szomszédos gerincek csúcsai közül is. Az érintetlen rengeteg miatt azonban kilátással nem kecsegtet a helyszín, érdemes tehát a közelben nézelődnünk.

Földvár a rengetegben

Magából a nagyjából 3 hektáros területű Pogányvárból szinte semmi nem maradt fenn, néhány mesterséges teraszt és a határoló földsáncot azonban könnyű kiszúrni. Ezt segíti, hogy az északnyugati oldalon a turistaút magán a néhai sáncon vezet át a hegyen. Az élesszemű szerencsések akár cserépdarabokat is találhatnak. Az út egyik oldalán a bronzkori Pogányvár területét látjuk, a másikon pedig a szédítően meredek hegyoldalt – remek hangulata van a várhelyet átszelő turistaútnak. A várat ismereteink szerint i.e. 1000 körül, a Kyjatice-kultúra idején építették, és egy komplex védelmi rendszer egyik eleme volt a Godóvár, a Magosfa, a Rustok-hegy, a Magyar-hegy és a Halyagos mellett.

„Ostromlehetőségek”

A P▲ jelű turistaút sem talál szelíd fogást a hegyen, így a Csóványos felől érkezve is igen emlékezetes kaptató megmászása árán érkezünk meg a Pogányvár bejáratát jelző, két hatalmas hárshoz, amelyeken nemzeti színű szalag és a Várak a Börzsönyben túramozgalom jele adja tudtunkra, hogy megérkeztünk a vár legmagasabb részére. A Pogányvár kúpja Királyháza felől sem adja magát könnyebben, ráadásul onnan nem csupán 40 métert kell másznunk, hanem a Rózsás-patak feletti félkilométeren csaknem 180 méter szintet kell leküzdenünk egyben – mindezt porhanyós, görgős, apró köves, igencsak nehéz terepen.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes