Királyrét

A Nagy-Vasfazék-patak és a Szén-patak összefolyása mellett fekvő Királyrét számos kikapcsolódási lehetőséggel fogadja a látogatókat. Szokolya felől érkezve először a királyréti kisvasút sínpárja melletti hajtánypályát hagyjuk el, majd bal kéz felől a Királyréti Erdészet központjának fenyveses kertjét mellőzzük. Újból jobbra tekintve a Várhegy Vendéglő mögött a kisvasút végállomását látjuk, balunkon a régi iskolaépületből átalakított egykori erdészlakban található kirándulóközpont és annak kisboltja (egyben büféje) fogad. Az útvillában a királyréti vadászkastély ma hotelként üzemelő épülete áll, mellette a Fáradt Vándor Vendéglő, szemben vele a turistaszálló található. Balra fordulva a Hiúz Ház látogatóközponthoz juthatunk el, jobbra a Királyréti-horgásztavat (elkerítve), a Bajdázói-tavat, illetve a Vár-hegyi kilátót kereshetjük fel. Két tanösvény is felfűzi a környék látnivalóit, az egyik a 6 km hosszú Szokolya-Huta tanösvény, a másik a 2,9 kilométeres Királyréti tanösvény. A Bajdázói-kőfejtőben sziklamászó hely található.

Bányatelep faúsztatókkal

A Szokolyától északra fekvő területen az 1690-es években kezdtek el először ércek után kutatni. 1700-ban nyílt meg az első bánya a mai Királyrét közelében, de a telep elszórt lencsékből álló, kedvezőtlen földtani adottságú telérei miatt hamarosan be is zárt. A terület birtokosa, az Esterházy család 1775-ben nyitotta újra a bányákat, a nyersvasfeldolgozásra pedig kohót és hámort épített. Noha víztároló és -kormányzó rendszert is kiépítettek, a hámor működéséhez elegendő vízmennyiség időszakossága miatt a kitermelés költségei meghaladták a bevételeket, így 1791-ben le is álltak a bányák – táróikat a mai napig megtaláljuk a környéken. Ugyanebben az időszakban értékelődött fel a fa, így Királyrét jelentősége nem szűnt meg az érckitermelés felszámolásával. A hámort fűrészteleppé alakították át, a vízelvezető infrastruktúrát pedig kisebb átalakításokkal a farönkszállítás szolgálatába állították: a hegyvidéken kitermelt fákat ezeken a vízi utakon úsztatták le Verőce Duna-partjáig.

Felvirágzás a hegyek alatt

Noha a 19. században kibontakozó hazai természetjárás fő célpontja a Kárpátok és a Tátra volt, a főváros közelsége miatt viszonylag hamar „szem elé került” a „nógrádi és honti hegyvidék”, azaz a Börzsöny is. Az idetartó kirándulók már a kezdetekkor felismerték az akkor még Szokolya-Hutának nevezett telep turisztikai jelentőségét, amely ekkor Verőcéről csak gyalog – vagy szerencsés esetben szekéren – volt elérhető. A hegység egyik legelső, 1889-ben már bizonyosan felfestett turistajelzése is innen indult: a Magas-Tax, a Nagy-Hideg-hegy és a Csóványos érintésével vezetett Diósjenőre.

1893-ban az akkori tulajdonos, gr. Franken-Siersttorpff János kisvasutat építtetett Kismarostól Királyréten át a Vasfazék-völgybe, így ez lett a fa szállításának fő eszköze. Megnyílt az inóci és a bajdázói kőbánya, így a Börzsöny andezitjének kiaknázása is megkezdődött. 1917-ben Szokolya-Hutáról Jánospusztára változtatták a telep nevét, majd 1924-ben, újabb tulajdonosváltást követően lett Királyrét. A „névadó” Király-rét a Kisinóci turistaház felé induló Z jelzés mentén fekszik. A Börzsönyben a legtöbb „Király-” előtagú nevezetes pont Mátyás királyra vonatkozik, akinek kedvelt vadászterülete volt a vadregényes erdőség (ld. Királyháza, Király-kút, Királyné pallagja stb.), minden bizonnyal a Király-rét is neki állít emléket.

A névváltozással egybekötött, 1924-es tulajdonosváltás során lett Hofer Kunó, svájci diplomata a terület tulajdonosa, aki felvirágoztatta a telepet. Modern erdőgazdálkodási módszereket honosított meg, megépíttette az inóci kőbányából a vasúti sínekig vezető siklót, és később a közvetlenül a pap-hegyi kőzúzdába vezető drótkötélpályát is. Neki köszönhetjük a kastély angolparkjának és az abban található tónak a kialakítását is. Szintén ő volt az, aki az általa gyakran látogatott Magas-taxi vadászházhoz kőlapokkal kirakott utat épített, amelyet ma „Grófi útnak” nevezünk (P jelzés).

A főváros vonzása

A szocialista időszakban a telepet államosították, a településrész lassan elnéptelenedett. Ezzel párhuzamosan azonban fellendült a turizmus. Egyrészt a kastély a Budapesti Tanács üdülője lett, amely egy szűk rétegnek állandó kikapcsolódási lehetőséget biztosított, másrészt 1954-ben megindult a menetrend szerinti személyszállítás a kisvasúton, így szélesebb tömegek is könnyebben juthattak el Királyrétre. A mai Fatornyos Fogadó helyén a Braun Éva KISZ vezetőképző iskolája állt, ahol nyaranként ifjúsági táborokat is tartottak. A kommunista aktivista Braun emlékműve a mai napig felkereshető a fogadó telkén.

Királyrét a rendszerváltás utáni visszaesés után újra töretlen népszerűségnek örvend, több fejlesztés is történt a 2010-es évek végétől: ilyen a 2019-ben kialakított – fentebb említett – kirándulóközpont, a 2020-ban átadott Vár-hegyi kilátó vagy az erdei iskolaként is üzemelő Hiúz Ház.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes