Szentgáli-tiszafás
Veszprémtől nem messze, a Bánd határában folyó Séd-patak fölé magasodó meredek dolomitkúpok északi oldala országunk legnagyobb őshonos tiszafa állományát rejti. A rendkívül szívós, de hűvös, párás klímát igénylő tiszafa jégkorszaki maradványnövénye hazánknak. Mára kizárólag a nedves, hűvös klímával rendelkező, sziklás, északi oldalakban maradt fenn, így a Bükk hegység északi völgyeiben és a Séd-patak völgye felett ismerjük őshonos előfordulását. Érdekesség, hogy Szentgálon jóval a neki megfelelő klímájú magasság alatt él, de a jó vízellátottság, a vékony sziklás talaj és a párás mikroklíma kedvező feltételeket teremt a túléléshez.
A tiszafenyőnek is nevezett tűlevelű fa rendkívül lassan növekedik, de matuzsálemi kort is megélhet. A több száz éves példányok nem ritkaságok, de ismerünk több ezer éves (!) tiszafát is Skóciában. Ezzel a tulajdonságával a tiszafa a leghosszabb életű európai növény. A Szentgáli erdőben száz-kétszáz éves fajok a jellemzőek.
A tiszafa ideális esetben méteres törzsátmérővel is rendelkezhet, de magassága ritkán éri el a fő erdőalkotó fafajok magasságát. Ennek következtében általában a cserjeszintet uralja, ahogy itt, Szentgál és Bánd határában is az öreg bükkök alatti második lombkoronaszintet, cserjeszintet képviseli 10-12 méteres átlagmagasságával. Ennek a másodlagos szerepnek tudható be lassú növekedése is, mellyel rendkívül szívós, tömött rostszerkezetű faanyagot növeszt. Megbecsült alapanyaga volt a bútorgyártásnak, sőt a legjobb íjakat is tiszafából készítették, ma már inkább csak dísztárgyakat faragnak belőle. A fa különlegessége, hogy extrém módon bírja a megpróbáltatásokat, erős fizikai hatásokat is elbír, nem törik, hanem hajlik, akár a földig. A tiszafásban is láthatunk ilyen egyedeket, különleges hangulatot varázsolva az erdőnek.
Fontos tudni a tiszafáról, hogy az emberre (és a lovakra) rendkívül mérgező hatású, akár halálos is lehet, ugyanakkor az erdei vadállományra, szarvasra, őzre, muflonra egyáltalán nem hat a mérge. A nyár végén, szeptemberben megjelenő piros, bogyós termés maghúsa kivételével a fa összes többi része mérgező, állítólag még a fűrészpora is. Mérge télen fejti ki hatását leginkább, ekkor négyszer több a taxin koncentrációja, mint nyáron. Egy régi hiedelem szerint mérgező volta megnövelte a fájából készült íjak erejét. A tiszafa szimbolikája kettős, nem csak a halálra emlékeztet, mivel örökzöld és kivételesen hosszú élete által az "örök életet" is jelképezi. (Nem véletlen, hogy a világ legismertebb varázslótörténetében tiszafából készült a pálcája az egyik legnagyobb hatalmú varázslónak, Voldemortnak, élet-halál urává válva a segítségével.)
Szentgál címerében mind a tiszafa, mind a szerszámíj szerepel, hiszen az íjászat és íjkészítés meghatározó mestersége volt a falunak - talán ezért is maradt fenn a védett tiszafás a falu határában.
A 20. század első felében még tiszafaőr vigyázta az ősi fafaj békéjét a zöldgally szedők és a vadkárosítás ellen. 1951-ben alapították a Szentgáli Tiszafás Természetvédelmi Területet, ekkortól kerítés védi a területet, melynek Bánd és Szentgál felőli oldalán kis kapukat találunk. A kerítés a vadaktól védi meg a faállományt, hogy ne tehessenek kárt a fiatalabb vagy akár az idősebb egyedekben sem.
A tiszafásban végzett kutatások sajnos lehangoló képet festenek az állomány jövőjéről. Amíg a 20. század derekán még százezres példányszám fölött becsülték a területen élő tiszafákat, addig a 21. századra alig pár tízezer példányra esett vissza az elöregedő állomány. Feltehetően az éghajlat változása, a szélsőségesen száraz és meleg periódusok kitolódása okozza a fiatal egyedek kipusztulását. Az élőhely zsugorodása is közrejátszik ennek az értékes fafajtának a visszaszorulásában: még a mai napig történik erdőgazdálkodási tevékenység a védett területen belül is, ahol a mikroklímát fenntartó bükkök oltalmában próbálják az örökzöld bokrok túlélni a változó időket.
A terület a tiszafán kívül számos védett növénynek nyújt élőhelyet. Ilyen a kétlevelű sarkvirág, a bíboros kosbor, a széleslevelű nőszőfű, a kardos madársisak, a farkasboroszlán és a babérboroszlán. Számos madár is kedveli az erdőt, találkozhatunk itt a fekete harkállyal, zöld küllőval és erdei pinttyel is.
A védett területet egy 9 állomásos tanösvényen fedezhetjük fel, célszerű Bándról indulni. A kapun belépve választhatjuk a meredekebb, lépcsőkkel tagolt, szerpentinező utat vagy a kicsit hosszabb, de kellemesebb útvonalat - ez utóbbi a Cinca-patak völgyében halad először. Akármerre is induljunk, érdemes felmenni a Miklós Pál-hegy tetején álló Majer Antal-kilátóig, ahonnan bájos bakonyi panoráma fogad minket.
Opening hours
Sunday | 00:00–24:00 |
Monday | 00:00–24:00 |
Tuesday | 00:00–24:00 |
Wednesday | 00:00–24:00 |
Thursday | 00:00–24:00 |
Friday | 00:00–24:00 |
Saturday | 00:00–24:00 |
Price:
Ingyenes.Public transport
- A helyközi buszokról a Bánd, kultúrház megállónál szálljunk le.
- Ha Szentgálról szeretnénk indulni, a Szentgál, autóbusz-váróterem megállóban szálljunk le.
Getting there
- A buszmegállóból nyugat felé (Herend) induljunk. A kanyar után forduljunk be balra a Kossuth Lajos utcára. Átkelünk a Bándi-patak felett, majd a Rákóczi utcán továbbmenve követjük a P+ jelzést a tiszafás bejáratáig (1,5 km).
- Szentgálon a megállóból a P jelzésen induljunk a Kőlik-barlang felé, majd tovább a Cinca-patak mellett. Kicsit több mint 4 km-es sétával érjük el a tanösvényt.
- A bándi parkolóból induljunk el a P▲ jelzésen, majd a Séden átkelve forduljunk jobbra a P+ mentén, amíg elérjük a tanösvényt (1,6 km).
Parking
- Parkolni Bándon, a temetőnél kialakított parkolóban lehet.
Coordinates
Recommendations nearby
Rövid felfedezőutat teszünk a Séd völgye felett domborodó dolomitkúpokon Bánd körül hazánk egyedülálló erdejében, a legnagyobb őshonos tiszafásban, ...
Hosszú, kalandos vándorlás a Bakony harmadik legmagasabb csúcsára és annak környékére, településektől távoli vidéken.
Egyszerű navigáció, kevés szint és kényelmes talaj garantál gondtalan, lendületes futást nyílt mezőn át, öreg tölgyek alatt és a Tekeres-völgy ...
A Gulya-dombra vezető sétán a város földrajzi környezetének meghatározó elemeit ismerhetjük fel: a völgyet vájó Séd és a merész falakban előbukkanó ...
Bár a Bakony nem a panorámáiról híres, a Papod kilátójából a hegyvidék legteljesebb látképe tárul elénk. Az Öreg-Bakonytól a Tési-fennsíkig, a ...
A Veszprém és Székesfehérvár között vezető 8-as főúton kívül is van élet – szerencsére, így bringával is nagyszerűen meg lehet tenni az utat, ...
Hosszú, ám kevés szintkülönbséget tartogató, kényelmes terepen, könnyen járható túra, amely Városlődről vezet át Úrkútra a Csárda-hegy ...
Városlőd, a gazdag múltú, hangulatos bakonyi falu körül teszünk egy rövid, de látványos sétát, melyben minden érdekes állomását érintjük a ...
Show all on map
Szentgáli-tiszafás
8444 Szentgál
Special features
- 8 Routes nearby
Questions and answers
Would you like to the ask the author a question?
Rating
Help others by being the first to add a review.
Photos from others