Soroksári Botanikus Kert

A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. Célja elsődlegesen az volt, hogy helyszínt és növényanyagot biztosítson a növénytani gyakorlati oktatás számára, segítve a leendő kertészmérnökök növénytani ismereteinek elmélyítését. A területen valaha a soroksári gazdák kisparcellás földjei és kaszálói helyezkedtek el. Ezek jelentős részén az 1940-es évek végén, az államosítást követően különböző fafajú erdészeti ültetvényeket telepítettek. Számos állományuk ma is a botanikus kert meghatározó élőhely foltjait alkotja.

A korábban csak kevésbé művelt, inkább legeltetett, mélyebb fekvésű területeken természetközeli állapotban maradtak fenn a Turjánvidékre jellemző láprét foltok.

Botanikai értékek és gyűjteményi sajátosságok

A Kert tíz nagyobb gyűjteménye négy csoportba tagolódik.

• A növényföldrajzi egységeket öt kollekció mutatja be: Észak-Amerika; Kelet-Ázsia; Közép-Ázsia és Kaukázus; Kelet-, Közép- és Dél-Európa; Kárpátok.
• A génalaptartalékokat és élőgyűjteményeket a honos évelők-, a vadrózsák- és a vadgyümölcsök gyűjteményei képviselik.
• A fontosabb növénytársulások alatt berendezett sziklakerti gyűjtemény nem a hagyományos értelemben vett „sziklakert”, hanem a közép-hegységeinkre jellemző karsztbokorerdők, sziklagyepek és lejtősztyepprétek növényfajait gyűjti egybe.
• Mediterrán és szubtrópusi növények csoportját alkotja az a 120 fa- és cserjefajból álló kollekció, amely növényházi tartást nem igényel, azaz szabadföldön telel.

Kiemelkedő értékű a Borostyángyűjtemény. A nálunk is ismert borostyánnak világszerte mintegy 800 fajtája ismert, ebből a Kertben 140 fajta, valamint további 11 borostyánfaj található meg.

Külön szót kell ejteni a Kert eredeti növénytársulásairól. Legértékesebb és egyben legsérülékenyebb a Rezervátum terület, amely egy töredékekben fennmaradt, meszes talajú száradó láprét, a Duna–Tisza közére jellemző társulás. A közel 12 ha nagyságú terület természetes állapotában őrzi ritka és védett növényfajok nagy egyedszámú populációit, mint pl. a szibériai nőszirom vagy a fehér zászpa. 

A láprét csak szakmai vezetővel és a kijelölt tanösvényeken látogatható. Egyes fokozottan védett részei, a növény- és állatvilág védelme érdekében, egyáltalán nem látogathatók.

Másik karakteres elem az Alföldi homokpusztagyepek területe. Karakteres elemei az árvalányhajak, a kései- és a magyar szegfű, a homoki nőszirom.

A Kert igen változatos élőhelyeihez alkalmazkodva a nagygombák is sokszínű képet mutatnak. Az eddigi kutatások során több mint 400 faj(!) jelenlétét sikerült igazolni. Legértékesebbek a meszes homoktalajokhoz kötődő, „pöfetegszerű” fajok, de előfordul itt a védett óriás bocskorosgomba vagy az olyan jóval közönségesebb, de látványos fajok, mint a változékony tinóru.

Oktatás, kutatás és ismeretterjesztés

A létrehozott élőgyűjtemények a kert céljaként eredetileg meghatározott egyetemi oktatást és botanikai kutatásokat jelenleg is szolgálják. Ugyanakkor a kert ma már egyre inkább köznevelési, ismeretterjesztési és turisztikai feladatokat is ellát. Rendszeres programok: májusban a Növények nemzetközi napja és családi nyílt nap; szeptemberben a Kutatók Éjszakája; októberben pedig a természetvédelmi vetélkedő általános iskolásoknak. 

Természetvédelem

1977 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület a Soroksári Botanikus Kert, ahol számos védett növényfaj eredeti élőhelyén, őshonos állományként is megtalálható. Ilyenek például a fent már említetteken túl a kígyónyelv páfrány, a buglyos szegfű vagy az északi galaj, melyeknek sok ezer tövet számláló populációi élnek a láprét rezervátumában.

Ugyancsak itt virítanak az orchideafélék is, mint a szúnyoglábú bibircsvirág, a mocsári nőszőfű, a mocsári kosbor és a fehér madársisak. A kertben a védett növényfajok ex-situ megőrzésének is jelentős hagyományai vannak. Ennek eredményeképp jelentős egyedszámú állományai vannak a magyar zergevirágnak, a réti kardvirágnak, a tavaszi tőzikének, illír sáfránynak, bókoló zsályának, de látható még a mocsári kockásliliom, a kakasmandikó, a bánáti bazsarózsa, a babér boroszlán, az óriás útifű, a fekete galagonya vagy a szentendrei rózsa is, sok további védett faj mellett.

2012-ben, a kert alapításának 50. évfordulóján adták át a természeti értékek és a gyűjtemények bemutatására kialakított tanösvényt. Így a Soroksári Botanikus Kert ma már önállóan, vezetés nélkül is látogatható az érdeklődő közönség számára.

Kora tavaszi hagymás virágok megjelenésétől decemberig. 

• hétfő-péntek: 8:00-16:00
• szombat: 9:00-16:00
• vasárnap: ZÁRVA

Téli nyitvatartás:

Januártól kora tavaszi hagymások megjelenéséig.

• hétfő - csütörtök: 8:00 - 16:00
• péntek: 8:00 - 12:00
• szombat - vasárnap: ZÁRVA

• Felnőtt jegy: 1000 Ft
• Kedvezményes jegy (gyermek és nyugdíjas): 800 Ft
• Szakvezetés: 5000 Ft
• Fotózás: +500 Ft
• 10 alkalmas felnőtt bérlet: 8000 Ft
• 10 alkalmas kedvezményes bérlet: 5000 Ft

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2026 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!