Duna Múzeum

Magyarország történelme összefonódik a Dunával. A folyó meghatározza a partján élők életét, fontos eleme a településképnek Győrtől Mohácsig mindenhol, és különleges építészeti megoldásokra sarkallja a tervezőket. Ráadásul kárpát-medencei természeti környezetünknek is kulcseleme. Az évszázadok során a Duna szabályozása, összehangolása az ember igényeivel pedig újabb és újabb műszaki fortélyokat eredményezett. Az 1973-ban alapított esztergomi (mai nevén) Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum (röviden Duna Múzeum) nemcsak a Dunára, hanem általában a folyókra, emberek és folyók viszonyára irányítja a figyelmet.

A víz fizikai és kémiai tulajdonságai, a vízszabályozások, árvizek és ellenük történő védekezés, a Kárpát-medence vízellátását, egyszersmind képét egy csapásra örökké megváltoztató csatornázások, vízügyi technika, hajózás - e témák mind a kiállítások részei. A modern, kreatív múzeumpedagógiai eszközök használatát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2001-ben az Év Múzeuma, 2005-ben a Családbarát Múzeum címet nyerte el, 2003-ban pedig az Európai Múzeum Fórum különdíja jutott a Duna Múzeumnak. A díjnyertes Látványtár folyamatosan nyitva tart: a vízi emlékek mellett érintőképernyős játékok, tabletes feladatok hozzák közelebb a vízügyi és történeti ismereteket a látogatókhoz.

2020-tól pedig új bemutatótér, az interaktív tanulásra építő Vízeum fogadja a látogatókat, melynek egységei alaposan körbejárják a vízhez kötődő jelenségeket. Foglalkoznak úszással, a Balatonnal, az ásványvizekkel, a fürdőzés történetével, a hajózással és a vízenergia-felhasználással is, és nem marad ki a klímaváltozás és vízkészlet kapcsolata sem. Mindezt javasolt útvonal nélkül, kevés szöveggel, sok vizuális elem beépítésével színesítik. Ilyenek például a falra felfutó animációk, számtalan kép és film. A kiállítás a klisékkel szakítva olyan vízügyi innovációkat is elénk tár, amikre talán nem is számítanánk egy ilyen tematikájú múzeumban: például a vízöblítéses wc-t vagy a folyókat feltartóztató gátakat is mélyebben megismerhetjük. Terítékre kerülnek olyan hagyományos munkák is, mint a környező hegykoszorúból érkező folyók mentén hajdanán űzött aranymosás, vagy éppen a faúsztatás - ezeknek tárgyi hagyatékát is megtekinthetjük.

A múzeum a szenttamási uradalom (Szenttamás ma Esztergom városrésze) egykori káptalani épületében található, melyet vélhetően a 18. század első felében emelhettek. Amikor a szent koronát 1790-ben Bécsből Pest-Budára szállították, azt egy februári éjszakán át ebben az épületben őrizték a koronázási jelvényekkel együtt. Erről tábla emlékezik meg a bejáratnál.

ÁTMENETILEG ZÁRVA!

• Teljes árú belépőjegy: 2000 Ft/fő
• Családi belépőjegy: 1000 Ft/fő
• Csoportos felnőtt jegy: 1500 Ft/fő
• Kedvezményes belépőjegy: 1000 Ft/fő
  • 6 éves kortól 26 éves korig
  • 62 éves kor felett
• Múzeumi óra, foglalkozás: 600 Ft
• Ingyenes a belépés:
  • a 6. életévüket be nem töltött kiskorúaknak
  • a 70. életévüket betöltött személyeknek
  • a miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkező személyeknek
  • a legalább 400 fős taglétszámmal rendelkező, országos hatáskörű közgyűjteményi szakmai szervezetek tagjainak
  • fogyatékossággal élőknek és kísérőjüknek (1 fő)
  • a közoktatásban dolgozó pedagógusoknak

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 októberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!