Beliczay-szigeti Duna-part

Néhány éve pedig kincseket is találtak itt. Izgalmas ugye? Az történt, hogy rendkívül aszályos időszak volt és egy amatőr régész a fémkeresőjével ott dolgozott kertelésből, amikor véletlen rábukkant egy rézkolompra, aminek a két oldalát Szent György ábrázolás díszített, ez pedig felkeltette a figyelmét. Ekkor szólt a fel a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumnak, akik nagy erőkkel kivonultak és elkezdték feltárni ezt a szakaszt. Amit ott tapasztaltak, őket is megdöbbentette, hiszen nagy mennyiségű pénzérmét, fegyvereket, használati tárgyak maradványait tárták fel a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) régészei az érdi Duna-parton; a leletegyüttes egy 18. század közepén elsüllyedt hajóról kerülhetett a folyóba. Több mint 800 ezüstérmét gyűjtöttek össze a felszínről.

Ekkor világossá vált, hogy egy nagyobb kincsleletről van szó, ezért felkérték az Érdi Rendőrkapitányságot a terület biztosítására, akik a feltárás teljes ideje alatt végig a segítették a múzeumot. A következő napokban további ezüst- és aranypénzek kerültek elő, valamint rendkívül sok vastárgy: bárdok, csáklyák, egy balta ás egy horgony töredék továbbá egy ágyúgolyó is. Háromnapi kutatás után versenyt futva a Duna vízállásával 9 aranypénz, mintegy 2000 ezüstpénz és további 500 vastárgy került elő. A leletanyag egy igen kis területre koncentrálódott, minden bizonnyal a Duna sodrása hozta ki a leleteket a part szélére.

A hajó pontos helye nem ismert, de a kis területre kiterjedő leletanyag szóródás alapján a mostani feltárási területtől nem lehet túl messze. A kincs és a vastárgyak innen mosódhattak ki a part irányába. A kincslelet pénzeinek összetételéből azt feltételezik, hogy az egy külföldi kereskedőhajóhoz köthető.

Az Érd keleti határait felölelő, a Dunához illeszkedő partszegély mintegy 9 km hosszúságban és 2-3 km szélességben elterülő alacsony térszínű, ártéri üledékekkel borított tája Érd-Ófalutól Hárosig terjed enyhén ívelt alakban.

A Duna-parton álldogálva, ha a hátunk mögé pillantunk, láthatjuk az érdi magaspartot, amihez, ha ellátogatunk, én azt szoktam mondani, hogy az érdi Dunakanyar panorámája tárul elénk.  Az Érdi-magaspart alámosott, függőleges falakkal törik le Ófalu, illetve a Duna felé. A fennsík legmagasabb pontja a 177 méteres Kakukk-hegy Ófalu fölött, míg a 163 méteres Sánc-hegy a Duna fölött hívja fel magára a figyelmet. Mivel a Duna szintje Érdnél kb. 100 m magasságban van a tenger szintje felett, az Érdi-magaspart átlagosan 60 méternyire emelkedik a Duna vízszintje fölé. A felszín formálásában döntő szerep jut a folyónak, mely magas vízálláskor gyakran ostromolja a magaspart lábait. Több helyütt előfordulnak partomlások és suvadások, melyek természetes feltárásként adnak képet a magaspart földtani felépítéséről. Az Érdi-magaspartot gyakran “löszfalként” emlegetik. E tévedésnek az az oka, hogy a Dunán lefelé haladva több helyütt valóban löszfalak ötlenek szembe. A lösz azonban egynemű (homogén) anyag, míg az Érdi-magaspart függőleges falaiban jól megkülönböztethetők a változatos, agyagból, homokból és márgából álló rétegződések. Ezek sokkal idősebb képződmények és eredetük is más, mint a szélhordta anyag, a lösz, mely Érden és környékén már csak itt-ott, kicsiny foszlányokban lelhető fel.

Forrás: https://zold.erd.hu/otletek/fedezze-fel-erdet/