Szabadság-szobor

A Gellért-hegy tetején, a Citadella délkeleti bástyájánál található Szabadság-szobor központi elhelyezkedésének köszönhetően az egész belvárosból jól látható. Bár az eredetileg a szovjet katonák tiszteletére állított szoborról megoszlanak a vélemények, a monumentális emlékmű felavatása óta tagadhatatlanul a főváros egyik legfontosabb jelképévé vált.

Kisfaludi Strobl Zsigmond bronzszobra tizennégy méteres talpazatával együtt negyven méter magasan emelkedik a Citadella fölé. A női alak, felemelt kezében a győzelmet és a békét szimbolizáló pálmaágat tartva, a szabadságot jelképezi. Csupán a nőalak szobrának megalkotásához több mint kétszáz mázsa bronz felhasználására volt szükség: a több szoborból álló kompozíció létrehozásának költségét teljes egészében a magyar állam fizette. A szobor bal oldalán egy fáklyás alak kapott helyet, a jobb oldalán pedig a sárkány és legyőzője néven is ismert szobor áll – a sárkány a fasizmust jelképezi. A sárkányölő hasonló a Szabadság-szobor kompozíciót megalkotó szobrász 1928-ban, Nyíregyházán felállított huszáremlékművéhez.

A Szabadság-szobor felállítását a Budapesti Nemzeti Bizottság rendelte el 1945-ben, nem sokkal azután, hogy Budapest ostroma véget ért. Vorosilov szovjet marsall személyesen választotta ki Kisfaludi Strobl Zsigmondot a szoborkompozíció megalkotására, amelynek eredeti neve Felszabadulási emlékmű volt. A munkálatokat a Honvédelmi Minisztérium, az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium, valamint maga Vorosilov is felügyelete alatt tartotta – az általa kirendelt szovjet tanácsadók nyomására az emlékművet az eredetileg tervezett Horváth-kert helyett végül a Gellért-hegy tetején állították fel. A központi alak – és a talpazat – mérete pedig tíz méter helyett negyven méteres lett.

A szoborcsoport felavatásra végül 1947-ben került sor. A szobor azoknak a szovjet katonáknak állított emléket, akik a német hadsereget kiűzték Budapestről a II. világháború végén. Az eredeti szoborcsoport több alakot is magába foglalt, azonban 1989-ben, a rendszerváltás után, a korábbi kompozíciót jelentősen átalakították. Megmaradt a pálmaágat tartó nő, a fáklyás alak és a sárkányölő szobra. A szoborcsoport mögötti szovjet katonát ábrázoló három méteres kőszobrot, illetve egy másik, a Szabadság-szobor előterében álló, kezében gépfegyvert tartó szovjet katona hat méter magas szobrát az 1956-os forradalom idején ledöntötték. Utóbbit a forradalom leverése után visszaállították, azonban a rendszerváltás után, 1992-ben végleg eltávolították eredeti helyéről. Ma a XXII. kerületi Memento parkban található, ahol negyvenkét, a kommunista időszakban felállított, majd a rendszerváltást követően Budapest belvárosából eltávolított köztéri szobor áll.

Az emlékmű átalakítása 1993-ban fejeződött be. A domborműveket és a cirill betűs feliratokat levésték, az emlékműre felírt elesett szovjet katonák neveit eltávolították, illetve a szobor talpazatán lévő feliratot is megváltoztatták. Eredetileg „A felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép” felirat állt a gépfegyveres szovjet katonát ábrázoló szobor alatt. Napjainkban Nagy György, a Honvéd Vezérkar főtisztje által javasolt felirat olvasható az emlékművön: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért”. A szobrot a Szabadság Lelkének Szobra Projekt keretében, a szovjet csapatok kivonulásának ünnepén 1992-ben néhány napra fehér lepelbe bújtatták, amely a kommunizmus kísértetét hivatott jelképezni. A performance-nak köszönhetően a szoborcsoporthoz új jelentés társulhatott, és a szovjet megszállás utáni függetlenség szimbólumává alakulhatott át.

A városi legenda szerint a Szabadság-szobor eredetileg a repülőgépbalesetet szenvedett Horthy István kormányzóhelyettes emlékműve lett volna. Ennek alapját az a tény szolgáltatja, hogy Kisfaludi Strobl Zsigmond valóban kapott megbízást Horthy István Budapestre tervezett szobrának elkészítésére, azonban a szobor soha nem készült el, emellett a szobrász tervei sem mutattak sok hasonlóságot a később felavatott Szabadság-szoborral. A Szabadság-szobor fontos szerepet tölt be a főváros életében, Budapest védjegyévé vált az évek során.

Egész évben szabadon látogatható

Ingyenes