Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Kilátóhely

Citadella

Kilátóhely · Budapest és Környéke
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Lövésnyomok a Citadella falán
    / Lövésnyomok a Citadella falán
    Fénykép: Bankó Gábor, funiQ.hu
  • A Citadella és a Szabadság-szobor
    / A Citadella és a Szabadság-szobor
    Fénykép: Bankó Gábor, funiQ.hu
  • Kilátás a Citadella mellől
    / Kilátás a Citadella mellől
    Fénykép: Bankó Gábor, funiQ.hu
  • sétány a Citadella oldalában
    / sétány a Citadella oldalában
    Fénykép: Bankó Gábor, funiQ.hu
  • Citadella sétány, háttérben a Szabadság-szobor
    / Citadella sétány, háttérben a Szabadság-szobor
    Fénykép: Bankó Gábor, funiQ.hu
Térkép / Citadella

A Gellért-hegy tetejének beépítése már évezredekkel ezelőtt megkezdődött: ennek utolsó állomása az 1854-ben felépült Citadella. Az erődjellegű épület sokáig az elnyomás jelképe volt, de az 1950-es évektől kedvelt turistacélponttá vált.

A fővárosban ennek az épületnek az átalakítására született a legtöbb ötlet és terv az elmúlt évszázadokban. A Citadella épületének kialakítása a falak mentén nem látható át teljesen – az erődítmény belső területének felépítését légifotókon lehet jól megérteni. Az épület kétszázhúsz méter hosszú, hatvan méter széles. Négy méter magas falait hatvan ágyúval erősítették meg az erődítmény építésekor – habár ezeket az ágyúkat végül csak díszlövések leadására használták a felállításuk óta. 

Népszerű hadászati állás

Az épület az olasz eredetű citadella, fellegvár jelentésű szóról kapta a nevét. Ez a szó jelenti még a várszerű magaslati erődítményt, vagy egy, a város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, jól védhető részt is. Az itt letelepedett népek már évezredekkel a Citadella megépítése előtt felismerték a Gellért-hegy tetejének kiváló hadviselési adottságait.

A Gellért-hegy tetején a török hódoltság előtti időkben egy keresztény kápolna állt, amelynek helyére a törökök a 16. században egy palánkvárat építettek. Nem ők voltak az elsők, akik már katonai célokra is használták a hegytetőt: a rómaiak érkezése előtt az eraviszkusz törzs az oppidumot sánccal kerítette el, később pedig a rómaiak őrtornyot építettek a jól védhető hegytetőre a törzs kitelepítése után. A török palánkvár feltehetően őrségi szerepet játszhatott Buda megtartásának érdekében. A törökök a kiűzetés során leégették a palánkvárat.

József nádor terve szerint a vár egykori helyén az 1777-ben Budára költözött Nagyszombati Egyetem csillagvizsgálója kapott helyet, amely a Gellért-hegyi Egyetemi Csillagda, illetve Uraniae nevet viselte. A csillagvizsgáló építése 1813-ban kezdődött meg, majd két évvel később, 1815-ben került sor az átadására. A tudományos munkát azonban nehezítette, hogy a műszerek állványzata igencsak ingatag volt, és az épület statikailag sem felelt meg az igényeknek, így a Csillagdát végül 1829-ben le kellett bontani. A Csillagda utódaként 1947-ben a Gellért-hegy északi oldalán megépült a ma is működő Uránia Bemutató Csillagvizsgáló, amelyet 1949 óta a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat működtet.

A megfélemlítés eszközéből turisztikai attrakció

A ma is látható erődítményt Julius Jacob von Haynau osztrák hadvezér utasítására 1850-ben kezdték el építeni Emmanuel Zitta hadmérnök tervei alapján, azonban csak négy évvel később, Haynau halála után készült el. Az 1854-ben átadott, osztrák katonai erődítmény megépítésével az 1848-49-es szabadságharc utáni esetleges újabb lázadásokat kívánta megakadályozni a Habsburg uralkodóház.

A Citadella azonban már akkor sem felelt meg a 19. századi modern hadviselési követelményeknek, létrehozásának célja inkább a lázadók megfélemlítése volt. Az eredeti tervek alapján komplexebb erődrendszerré kívánták építeni a Citadellát, azonban a Monarchia hadvezetése Komárom városa körül épített korszerű erődöt, így a Citadella tervezett kibővítése soha nem jött létre.

1867-ben, a kiegyezés után a Citadella erődjellege megszűnt – a falainak egy részét jelképesen megbontották – azonban csak 1894-ben lett a fővárosé. Budapest értékes külterületi ingatlanokról mondott le a hadi tárca javára, így került a fennhatósága alá az erődítmény. Ennek ellenére csupán évekkel később, 1899-ben vonult ki az erődítményből a Habsburg helyőrség, majd távozásukkor jelképesen megrongálták a főkaput.

A Citadella az 1849 utáni elnyomás jelképeként élt a városiak emlékezetében, ezért a kiegyezés után számos terv született a Gellért-hegy tetejének átalakítására. Egyesek a Citadella lerombolását követelték – az egész erődítmény elbontására sohasem volt anyagi fedezet –, mások az újjáépítés mellett érveltek. Már Széchenyi Istvánnak is voltak elképzelései a Gellért-hegy átalakítására vonatkozóan, azonban ezek sohasem valósultak meg. Széchenyi Ödön, a „legnagyobb magyar” fia újraértelmezte apja korábbi elképzeléseit: Pantheont tervezett a Citadella helyére, melynek átadása az államalapítás ezredik évfordulójának keretében történt volna meg.

Több mint 100 éve tervezzük az átalakítást

A kiegyezés után kiírt átalakítási pályázatra Feszl Frigyes Széchenyi Ödön Pantheonjához hasonló tervet adott be. Az ő elképzelése hasonló volt a Hősök terén felállított kör alakban elhelyezett szoborcsoporthoz. Az XX. század elején sem ért véget az átalakítások tervezgetése. Az 1900-as évek első évtizedében az akkor még egyetemista Medgyaszay István tervezett Nemzeti Pantheont a Gellért-hegy tetejére. Terveiben egy monumentális, több csarnokból álló kupolás épület szerepelt, amelynek alakja a Szent Koronát szimbolizálta volna, emellett a Feszty-körkép Pantheoni elhelyezését is szorgalmazta. Az I., majd a II. világháború azonban megakadályozta Medgyaszay Pantheonjának megépítését.

A Citadellát a II. világháború alatt még használták katonai célokra: ekkoriban az erődítmény a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, raktár céljára is használták, valamint itt is ápolták a háborúban megsebesülteket. Az 1960-as évekre a Citadella egy teljesen új, a turizmus igényei szerint átalakított negyeddé vált, így méltán lett belőle az egyik legnépszerűbb turistacélpont – a Citadella körüli látogatótömeg azóta is egyre csak növekszik - a népszerűséget csak növelte az erőd keleti falánál 1947-ben felállított Szabadság-szobor, Kisfaludi Strobl Zsigmond munkája.

Napjainkban is számos tervet nyújtanak be a másfél évszázada álló építmény átalakítására vonatkozóan. A Citadella falairól gyönyörű kilátás nyílik a városra: az UNESCO 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította a Gellért-hegyet, a budai Várhegy és a Duna két partjának panorámájával együtt. A Citadella turistabuszokkal, autóval valamint tömegközlekedéssel is megközelíthető, akik azonban a gyalogutakat választják, a Citadellához vezető sétányokon számos ponton megcsodálhatják a Gellért-hegyről látható lenyűgöző panorámát.

outdooractive.com User
Szerző
funiQ
Frissítés: 2019-04-05

Tömegközlekedéssel

  • A Móricz Zsigmond körtérről a 27-es busszal a Búsuló Juhász (Citadella) megállóig menjünk.
  • Villamossal, busszal és metróval könnyen elérhető a Szent Gellért tér megálló.

Megközelítés

  • A Búsuló Juhász buszmegállóból a Szirtes utcán felfelé induljunk el, és 350 méter múlva elérjük a Citadella sétányt.
  • A Szent Gellért térről a Z sávon, majd a Z▲ jelzésen, panorámás sétaúton jutunk fel a Citadellához.

Autóval

  • A Kelenhegyi úton, a buszmegállónál találunk egy kisebb parkolót (ingyenes).
  • A Citadella tövévél is van parkoló, de 525 Ft/óra a díja.
Navigáció Google Térképpel

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Citadella

1118 Budapest

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló